Három strasbourgi pert is nyert a Magyar Helsinki Bizottság
×

Sütik kezelése

ADÓSZÁMUNK: 19013983-1-42

2020. máj. 26.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága ma három olyan ítéletet hirdetett ki, amelyik a Magyar Helsinki Bizottsághoz kötődik. A civil jogvédő szervezet mindhárom perét megnyerte. Az egyik a gyülekezési szabadságról, a másik a rendőri erőszak kivizsgálásáról, a harmadik a magán- és családi élet tiszteletben tartásáról szól.

Kollégáink a strasbourgi bíróság üléstermében egy nagykamarai meghallgatást követően

A Magyar Helsinki Bizottság 1989 óta működő emberi jogi szervezet. Egyik specialitása, hogy ingyenesen képviseli ügyfeleit az Emberi Jogok Európai Bíróságán, többnyire sikeresen. A hazai civil jogvédő szervezetek között neki van a legnagyobb múltja és tapasztalata a strasbourgi perekben. Ám az eddig még vele sem fordult elő, hogy egyetlen napon egyszerre három, ráadásul jellegében különféle ügye is nyertes legyen. Ma megtörtént. De lássuk a pereket.

1) Tüntetés betiltása a Sándor-palota előtt

2013 márciusában fogadta el az Országgyűlés az Alaptörvény negyedik módosítását. Mozgalom indult, hogy Áder János köztársasági elnök ne írja alá a törvényt. Tüntetést szerettek volna a köztársasági elnök rezidenciája előtt tartani, de a Terrorelhárítási Központ (TEK) – mint később kiderült, önkényesen – lezárta a Sándor-palota előtt teret, mondván, az „műveleti terület”. Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje szeretett volna bejutni a térre, hogy élhessen az Alaptörvényben biztosított gyülekezési jogával, de a rendőrök nem engedték be. Magyar bírósághoz fordult, amely megállapította, hogy a rendőrség önkényesen korlátozta alapjogát. Ezek után a rendőrségnél próbálta érvényesíteni nem vagyoni kárigényét, de az elutasította. Így került ügye strasbourgi bíróság elé.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága ma kimondta, hogy a magyar állam megsértette Tóth Balázs gyülekezési jogát, amikor a rendőrség önkényesen korlátozta, ezért igazságos elégtételként 2600 eurós kártérítésre kötelezte a magyar államot. A panaszost Karsai Dániel ügyvéd képviselte az eljárásban.

2) Ki nem nyomozott rendőri bántalmazás

2012 májusában az akkor 70 éves Nagy Antalnál házkutatást tartottak. Egy lopott laptopot kerestek nála a rendőrök, de az ügyhöz semmi köze nem volt, azt sem tudta, mi a laptop. A büntetlen előéletű, nyugdíjas klarinétos kezét már otthonában hátrabilincselték, de aztán leszedték róla, mert az érszűkületes férfi keze elkezdett kékülni. Utána bevitték a gyömrői rendőrségre. Ott eleinte sértegették, és felemlegették neki, hogy építési hatósági ügye miatt gyakran jár a polgármesteri hivatalba. Aztán két rendőr bántalmazta, agyba-főbe verte, a földön vonszolták. Csak akkor hagyták abba, amikor rosszul lett. Mentőt nem hívtak hozzá. Testét zúzódások és véraláfutások borították. Feljelentette bántalmazóit, de az ügyészség csak egy év múlva hallgatta meg. Bár megnevezte a rendőröket, az ügyész még csak ki sem hallgatta őket és megszüntette a nyomozást. Aztán egy ombudsmani vizsgálat nyomán újra kezdték a nyomozást, de ismét nem találtak terhelő bizonyítékokat. Nagy Antal a Magyar Helsinki Bizottság segítségével fordult a strasbourgi bírósághoz.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága ma kimondta, hogy Nagy Antal bántalmazási ügyében a magyar állam megsértette a kínzás tilalmát, amikor az ügyészség nem vizsgálta ki kellő alapossággal a bizonyítékokat, és nem végzett el alapvető nyomozati cselekményeket. Ezért a bíróság igazságos elégtételként 10 000 eurós kártérítésre kötelezte a magyar államot. A panaszost Fazekas Tamás ügyvéd képviselte az eljárásban.

3) A megtagadott utolsó találkozás

2015 januárjában P. Cs. J. a baracskai börtönben tartották fogva, ahol közlekedési szabálysértések miatt kiszabott szabálysértési elzárását töltötte. A börtönparancsnoknál háromnapos eltávozást kért, hogy végstádiumos rákbeteg haldokló édesapjától méltó módon, személyesen elbúcsúzhasson, mégpedig börtönőrök kísérete nélkül. Erre a hazai törvények is lehetőséget biztosítanak. Azt pedig előírják, hogy megfelelő időben kapjon döntést a kérelméről. Ám a határidő lejártáig nem kapott döntést, viszont az édesapja meghalt. Később kiderült, hogy a parancsok egyébként nem engedélyezte az eltávozást, mert azt kérte, bilincs nélkül búcsúzhasson el apjától a halálos ágya mellett.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága ma kimondta, hogy P. Cs. J. ügyében a magyar állam megsértette a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogát, amikor a börtön nem hozott formális döntést az eltávozási kérelméről. Ezért a bíróság igazságos elégtételként 3000 euró megfizetésére kötelezte a magyar államot. A panaszost és – mivel 2017-ben ő is elhunyt – édesanyját Pohárnok Barbara ügyvéd képviselte az eljárásban.

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.