Hatékony jogi segítségnyújtás a letartóztatási eljárásban – új jogszabályok és változó gyakorlat | Magyar Helsinki Bizottság
×

Sütik kezelése

ADÓSZÁMUNK: 19013983-1-42

A Magyar Helsinki Bizottság kiemelt stratégiai célja, hogy csökkenjen az indokolatlan letartóztatások száma Magyarországon, a szabályozás és gyakorlat feleljen meg az Emberi Jogok Európai Bírósága sztenderdjeinek, valamint hogy megfelelő módon ültessék át a vonatkozó EU-s irányelveket.

2017-ben indult, „Hatékony jogi segítségnyújtás a kényszerintézkedésekkel kapcsolatos eljárásokban” című, az Európai Unió által támogatott és a Fair Trials által koordinált projektünk.

A projektben készült, a letartóztatásról szóló jelentésben egyrészt a korábbi kutatási eredményeinket foglaltuk össze, bemutattuk az azóta eltelt időszak fejleményeit. Az anyagban elemeztük, hogy a 2018. július 1-jével hatályba lépő, a büntetőeljárásról szóló új törvény és végrehajtási rendeletei mennyiben látszanak orvosolni a korában feltárt jogszabályi és gyakorlati hiányosságokat. A szakmai anyaghoz akciótervet készítettünk a jogintézmény érvényesülésének javítására.

Az új büntetőeljárási törvény fontos és pozitív változást hozott a kényszerintézkedések terén: kifejezett célja annak biztosítása, hogy a fokozatosság, szükségesség és arányosság elve érvényesüljön, vagyis csak akkor rendeljenek el letartóztatást, ha az azzal elérni kívánt cél enyhébb intézkedéssel nem biztosítható. Ugyanakkor bizonyos az is, hogy a büntetőeljárás szereplői részéről szemléletváltásra van szükség a jogalkalmazási fordulathoz, hiszen eddig sem a Be. szövege volt az igazi akadálya, hogy a letartóztatást csak a valóban szükséges esetekben rendeljék el, és hogy a döntések megfeleljenek a magyar és a nemzetközi sztenderdeknek. A koncepcióváltás gyakorlati érvényesülésében nemcsak a hatóságnak és a bíróságnak van szerepe, hanem az ügyvédeknek is. A védők az Európai Emberi Jogi Bíróságának esetjogára és az Európai Unió irányelvire is kiterjedő magas szakmai felkészültsége, az ezekre alapozó érvelés fontos szerepet játszhat abban, hogy a letartóztatás valóban az ultima ratio eszközzé váljon.

A projektben összehívtunk egy ügyvédekből és ügyészekből álló szakértői munkacsoportot. A szakértői munkacsoport tagjai írásban kapták meg a letartóztatásról szóló háttéranyagot és az akcióterv első változatát, majd személyes találkozó keretében vitatták meg a szakemberek a szakmai anyagot és tettek észrevételeket a két munkadokumentumra. Célunk az volt, hogy felmérjük, hogy az elmúlt két évben a gyakorlatban történtek-e jelentős változások a kutatási jelentésben foglaltakhoz képest, továbbá, hogy az akciótervvel kapcsolatban mi a munkacsoport tagjainak véleménye.

Ezt követően elkészítettünk egy tanulmányt a védőkirendelésről, amelyben három fő problémakörbe csoportosítottuk a felmerült akadályokat, és javaslatot tettünk azok megoldására. Ezt egy újabb munkacsoport-ülésen tárgyaltuk meg, amelyen felmértük az új Be. letartóztatással és védőkirendeléssel kapcsolatos első tapasztalatait is.

A kirendelt védői rendszer reformja kétségkívül előrelépést jelent a korábbi szabályokhoz és gyakorlathoz képest. A jogalkotói szándék egybeesik a terheltek hatékony védelemhez való alkotmányos jogának erősítésével. Kétségtelen, hogy a 2018. július 1-én hatályba lépett új rendszer arányosabb ügyelosztást biztosít a védelmet ellátó ügyvédek között, mint a korábbi. Ez feltehetően a terheltek hatékony védelmét is elősegíti. Természetes, amit az eddigi tapasztalatok mutatnak: a reform nem hibátlan. Elsődleges felmérésünk alapján a legjelentősebb nehézségek a szabályok gyakorlati alkalmazásával, a kirendelt védői díjjal és a helyettes védő intézményével kapcsolatban merültek fel. A felmerült problémákhoz megoldási javaslatokat is társítottunk, elősegítendő az akadályok kiküszöbölését, illetve a lehetséges megoldások kidolgozását.

Az akciótervben foglaltaknak megfelelően három alkalommal, egy budapesti és két vidéki helyszínen szervezünk ügyvédi tapasztalatcserét annak érdekében, hogy felmérjük az új Be. gyakorlati alkalmazásának tapasztalatait és elősegítsük, hogy a büntetőügyekben védelmet ellátó ügyvédek hatékonyan léphessenek fel a kényszerintézkedések indokolatlan elrendelésével és meghosszabbításával szemben a hazai és nemzetközi fórumokat igénybe véve.

 

Célunk, továbbra is az, hogy vizsgáljuk, hogy a letartóztatás és a védőkirendelés reformja milyen változásokat hozott és nehézségekbe ütközött, és milyen megoldások elképzelhetők utóbbiak enyhítésére. A szakmai anyagokat a jogalkotóhoz és szakmai szervezetekhez tervezzük eljuttatni.

 

A projektben elkészítettünk egy kézikönyvet, amely a korábbi kutatásainkon alapuló szakmai háttéranyagra, a felállított – főként ügyvédekből álló – munkacsoport észrevételeire, a három helyszínen ügyvédek részvételével a letartóztatásról tartott tapasztalatcsere és a témában szervezett konferenciák konklúzióira épül.

A kézikönyvnek az a célja, hogy gyakorlati tanácsokat, praktikus segítséget nyújtson a terheltek védelmében eljáró ügyvédeknek annak érdekében, hogy védenceik – különös tekintettel a jellemzően nehezebb anyagi, hátrányosabb szociális helyzetben lévő terheltek – hatékony jogi segítséget kaphassanak a büntetőeljárás kezdeti szakaszában. A kézikönyv első részében a fennálló helyzetet vázoljuk fel problémafelvetésként, a második részben pedig gyakorlati megoldásokat, ötleteket adunk. Ennek keretében végigvezetjük a kirendelt védőt a büntetőeljárás első szakaszán és javaslatokat adunk arra, hogy

  • hogyan képviselheti védencét a leghatékonyabban kirendelt védőként
  • hogyan kommunikáljon eredményesen az ügyfelével
  • milyen tájékoztatást adjon a terhelti jogokról
  • ha letartóztatják az ügyfelét, ezzel szemben hogyan érveljen
  • milyen iratmegismerési joga van.

 

A kézikönyv következő részében pedig azt vizsgáljuk, hogy amennyiben a magyar bíróság előtt nem lenne eredményes a védő érvelése, akkor hogyan, mely esetekben fordulhat az Emberi Jogok Európai Bíróságához.  Az alkalmazást elősegítendő rövid esetösszefoglalókat és mintabeadványokat bocsátunk rendelkezésre.

A segédanyag egységes kézikönyvként is megfelelő, ugyanakkor egyes részei különállóan is használhatóak – adaptálva a védő aktuális feladatára, kérdéseire, a büntetőeljárás éppen folyó szakaszára. A kifejezetten praktikus tanácsokat, tippeket és a felhasználható, alakítható mintadokumentumokat kék táblázatban emeltük ki.

 

 

Kisfilmünkben Bence történetén keresztül azt mutatjuk meg, hogy a törvényi előírás nem mindig érvényesül a gyakorlatban. A törvény szerint ugyanis letartóztatást csak a legvégső esetben lehet elrendelni, ➡️hogy biztosítsák a terhelt jelenlétét, ➡️megakadályozzák a bizonyítás megnehezítését, ➡️vagy megakadályozzák a bűnismétlést.

 

 

A Mércén megjelent cikkeket itt és itt olvashatja a témában.

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.