Hétköznapok hősei: elindult a Helsinki Bizottság adventi kampánya
A karácsony előtti hetekben tíz olyan ügyfelét mutatja be a Magyar Helsinki Bizottság, akik nem hagyták annyiban, hogy az állam önkényesen korlátozza jogaikat. Heten közülük nők. Mellettük a https://helsinki.hu/
A Magyar Helsinki Bizottság 1989 óta működő civil jogvédő egyesület. Idén várhatóan mintegy kétezer új ügyfelünk lesz. Legtöbbször nehéz sorsú embereknek segítünk, adunk ingyenesen jogi segítséget, biztosítunk képviseletet – nekik többnyire mi jelentjük az utolsó esélyt ahhoz, hogy szorult helyzetükből kikeveredhessenek.
Vannak azonban olyan ügyfeleink is, akik másokkal vállalt szolidaritás, az igazságtalanságokkal szembeni kiállásuk vagy a szabadságjogok megvédése miatt kerülnek konfliktusba a hatalommal, az állammal. Az ő képviseletük is nagy megtiszteltetés. Az ő bátorságuk, eltökélt igazságkeresésük erőt ad jogvédő munkánkhoz. Tetteik nyilvánosságért kiáltanak és elismerést érdemelnek. Az idei adventi időszakban napról-napra őket és történeteiket mutatjuk meg a Magyar Helsinki Bizottság honlapján és Facebook-oldalán. Reviczky Zsolt fotóriporter egyéni hangulatú portréfotói erősítik 10 elszánt állampolgár küzdelmének bemutatását. Mai magyar történteket olvashatunk.
A Helsinki Bizottság karácsonyi kampánya Szert Boglárka történetével indul, aki még az Antall József Tudásközpont irodavezetőjeként állt ki az ellen, hogy kollégáit megszégyenítsék politikai véleményük miatt, mire átszervezésre hivatkozva elbocsátották. Most a Helsinki Bizottság ügyvédei képviselik munkaügyi perében. A következő napokban jogellenesen letartóztatott kamionsofőr, abszurd módon előállított szociális munkás, elítélt környezetvédő és eljárás alá vont demonstrálók ügyei követik Szert Boglárkáét. Közös hőseinkben, hogy egyikük sem nyugodott bele a hatóságok döntéseibe, és a jog eszközével szállt szembe azokkal. Úgy gondolják, hogy személyes példájuk, hitet ad a többi szabadságát féltő polgárnak is. Jól gondolják.
Fotó: Reviczky Zsolt
Tüntetést szervezni, állami gyűlöletpropagandával nyíltan szembeszegülni, megvédeni egy megtámadott nőt vagy számon kérni a szabályokat a multikon, ahhoz mindig kell kurázsi. De egy illiberális államban egy-egy per elvesztésénél sokkal nagyobb a kockázat, ügyfélnek és jogvédőnek egyaránt. Mert az állam igyekszik valamiféle bajkeverőnek, a többség érdekeit veszélyeztetőnek, olykor egyenesen nemzetárulónak beállítani őket. Erős jogállamokban, bejáratott demokráciákban is esetenként előfordulhat ez, de az végképp nem jelent jót, ha az állam eleve elvitatja a „jogszerű tiltakozás jogát”. Márpedig országunkban ma ennek sok példáját látni.