Hol kapott indokolatlan túlhatalmat a kormány a felhatalmazási törvénnyel?
×

Sütik kezelése

ADÓSZÁMUNK: 19013983-1-42

2020. ápr. 01.

A felhatalmazási törvény nem ad elegendő védelmet az ellen, hogy a kormány a veszélyhelyzetet kihasználva megsértse alapjogainkat vagy éppen tovább korlátozza a parlamenti ellenzék lehetőségeit. Az új törvény és az azzal adott határidő nélküli felhatalmazás így veszélyes fegyver a fékek és ellensúlyok rendszerét az elmúlt évtizedben szisztematikusan leépítő kétharmados kormánytöbbség kezében. Egyben  újabb lehetőség a kormánynak arra, hogy átléphesse a hatalomgyakorlás még meglévő alkotmányos korlátait.

A koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvénnyel, vagyis az ún. felhatalmazási törvénnyel a kormány időben korlátlan felhatalmazást kapott arra, hogy a veszélyhelyzet idején rendeleteivel egyes törvények alkalmazását felfüggeszthesse, törvényi rendelkezésektől eltérhessen, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhasson. A felhatalmazási törvény ezért nem felel meg a különleges jogrenddel szemben támasztott demokratikus és az Alaptörvényből is következő követelményeknek.

De milyen következményei vannak a felhatalmazási törvénynek? Mit tehet az Országgyűlés és mit tehet meg a kormány ebben a helyzetben, és miért lett volna fontos megerősíteni az Alkotmánybíróság szerepét? Ezt mutatja be a Magyar Helsinki Bizottság új háttéranyaga, amely itt olvasható:

Háttéranyag a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény kapcsán

***

A háttéranyag angol verziója itt, német fordítása itt, francia fodítása pedig itt érhető el.

 

Attachments

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.