Elemzés az átmeneti törvényről
Civil szervezetek elemezték a veszélyhelyzet megszűnésével hatályba lépett átmeneti törvényt. Az elemzés szerint a törvény egyes rendelkezései szükségesek és alkotmányosak, mások azonban alapjogok gyakorlását veszélyeztetik, alkotmányossági aggályokat vetnek fel.
Nem szabálysértés tüntetésről tudósítani
Felmentették a munkáját végző Mérce tudósítóját. Diószegi-Horváth Nóra ellen azért indult tavaly januárban szabálysértési eljárás, mert a rendőrség szerint megsértette a közúti közlekedés szabályait, amikor a tüntető tömeget követve az úttesten tartózkodott. A bíróság megállapította, hogy a közfeladatot ellátó tudósító a munkáját végezte, így az eljárást ellene megszüntették. Az újságírót a Magyar Helsinki Bizottság képviselte. 2019.
Mi a különbség a veszélyhelyzet és az egészségügyi válsághelyzet között?
A magyar kormány 2020. június 18-ától megszüntette a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetet, és egyúttal elrendelte az egészségügyi válsághelyzetet 2020. december 18-ig. De mi a különbség a veszélyhelyzet és az egészségügyi válsághelyzet között? És hogyan változtatta meg a veszélyhelyzet szabályait az Országgyűlés június 18-ától az ún. átmeneti törvénnyel? Ezekre a kérdésekre adnak választ összehasonlító táblázataink.
Győzött a magyar és az európai civil társadalom
Az Európai Unió Bírósága (EUB) ma kimondta: megbélyegző, káros és az uniós jogba ütközik az a magyar szabályozás, ami szerint az évente legalább 9 millió forint Magyarországon kívülről érkező támogatásban részesülő civil szervezetek kötelesek regisztrálni magukat, illetve a “külföldről támogatott szervezet” címkét honlapjukon és kiadványaikon feltüntetni.
Az EU Bírósága kimondta, hogy a civilellenes törvény sérti az uniós jogot
Pardavi Márta beszéde a civilellenes törvényről szóló EUB ítélet utáni sajtótájékoztatón: Jogvédő szervezetként a Helsinki Bizottságnál sokszor látjuk: sikerrel járhat az, aki akár reménytelennek tűnő helyzetben, a nála erősebbel szemben is vállalja, hogy kiálljon az igazáért. Mi ilyen embereknek segítünk.
Sohasem érhet véget – Gyorselemzés a T/10747 és T/10748 sz. törvényjavaslatokról
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes május 26-án éjfél előtt benyújtotta a „veszélyhelyzet megszüntetéséről” és a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről szóló törvényjavaslatokat. A javaslatokat úgy harangozták be, hogy csattanós választ fognak adni azoknak a megalapozatlan félelmeire, akik a rendeleti kormányzás veszélyeire figyelmeztettek, ám valójában egyáltalán nem alkalmasak e félelmek eloszlatására.
Jogerősen marasztalták el a Figyelőt a megrágalmazott kutató ügyében
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletben marasztalta el a Figyelőt, mert valótlanságokat állított Bene Márton kutatóról, és ezzel nem vagyoni kárt okozott a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének. A jogerős döntés azonban negyedére csökkentette a korábban első fokon megítélt kártérítés összegét, ami a hazugságok miatt rendszeresen pert vesztő, közpénzzel kitömött orgánumokra aligha hat visszatartó erővel.
Magyar civil szervezetek is részt vesznek az Európai Bizottság jogállamiságról szóló jelentésének elkészítésében
Magyar civil szervezetek is részt vettek abban a konzultációban, amit az Európai Bizottság indított az első jogállamisági jelentéséhez kapcsolódóan. A szervezetek bíznak benne, hogy az Európai Bizottság jelentésében konkrét, számonkérhető javaslatokat fogalmaz majd meg a tagállamok, és így Magyarország számára is a jogállamiság helyzetének javítása érdekében. Az Európai Bizottság idén először készít ún.
Egy hónap után: mire használja a kormány a felhatalmazási törvényt?
Március 30-án fogadta el a parlament a felhatalmazási törvényt. Meddig tarthat még a különleges jogrend? Mit tesz és mit tehetne az Alkotmánybíróság? Mire használta a szinte korlátlan felhatalmazást eddig a kormány? Mi történt még a veszélyhelyzet ideje alatt? A Magyar Helsinki Bizottság videója.
A Fidesz ismét fizet a Magyar Helsinki Bizottságnak
Újabb pert bukott el a kormánypárt, mert hazudott a Magyar Helsinki Bizottságról. A három éve indult ügy egész a Kúriáig jutott, amely most helybenhagyta a korábbi jogerős ítéletet. A pártnak és Halász János frakciószóvivőnek 400 ezer forintot kell kifizetni a civil jogvédő egyesületnek. A pénzt a Helsinki Bizottság az otthonápolók és háziorvosok védelmére ajánlja fel.