Egy hónap után: mire használja a kormány a felhatalmazási törvényt?
Március 30-án fogadta el a parlament a felhatalmazási törvényt. Meddig tarthat még a különleges jogrend? Mit tesz és mit tehetne az Alkotmánybíróság? Mire használta a szinte korlátlan felhatalmazást eddig a kormány? Mi történt még a veszélyhelyzet ideje alatt? A Magyar Helsinki Bizottság videója.
A Fidesz ismét fizet a Magyar Helsinki Bizottságnak
Újabb pert bukott el a kormánypárt, mert hazudott a Magyar Helsinki Bizottságról. A három éve indult ügy egész a Kúriáig jutott, amely most helybenhagyta a korábbi jogerős ítéletet. A pártnak és Halász János frakciószóvivőnek 400 ezer forintot kell kifizetni a civil jogvédő egyesületnek. A pénzt a Helsinki Bizottság az otthonápolók és háziorvosok védelmére ajánlja fel.
Hol kapott indokolatlan túlhatalmat a kormány a felhatalmazási törvénnyel?
A felhatalmazási törvény nem ad elegendő védelmet az ellen, hogy a kormány a veszélyhelyzetet kihasználva megsértse alapjogainkat vagy éppen tovább korlátozza a parlamenti ellenzék lehetőségeit. Az új törvény és az azzal adott határidő nélküli felhatalmazás így veszélyes fegyver a fékek és ellensúlyok rendszerét az elmúlt évtizedben szisztematikusan leépítő kétharmados kormánytöbbség kezében.
Most még nagyobb szükség van sajtóra és civil jogvédelemre
Az Országgyűlés elfogadta az ún. „felhatalmazási törvényt”, amely határozatlan ideig bevezeti a rendeleti kormányzást. Most különösen nagy feladat hárul a sajtóra és a civil szervezetekre a kormány ellenőrzésében. A Magyar Helsinki Bizottság tudatában van megnövekedett felelősségének, a civil jogvédő egyesület ezért átszervezi tevékenységét és meghatványozza erőfeszítéseit.
Újabb figyelmeztetés az EBESZ-től
A koronavírus elleni védekezésről szóló törvény mai szavazása előtt az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) soron kívüli közleményben reagált a hazai történésekre. A kihirdetett veszélyhelyzetnek időbeli korlátot kell szabni és biztosítani kell a parlament ellenőrzési lehetőségét – hívta fel a figyelmet az ODIHR igazgatója.
Mi továbbra is itt leszünk, hogy segítsünk nektek
Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke az egyik szónoka volt az ország első online tüntetésének. Több mint százezren petícióban tiltakoztak a felhatalmazási törvény, a korlátlan rendeleti kormányzás ellen. Íme, a beszéd. Kedves Barátaink! Sokan érzik tehetetlennek és védtelennek magukat ebben a helyzetben.
Rémhírterjesztés újratöltve
A koronavírus miatt bevezetett veszélyhelyzetben a kormány a büntető törvénykönyv (Btk.) szigorítását is tervezi a rémhírterjesztéssel kapcsolatban. Ez a törvény Magyarországon – ahogy más országokban is – védi a köznyugalmat, hisz közveszély esetén különösen fontos, hogy senki ne okozzon pánikot hazugsággal.
Nem a korlátlan hatalom az orvosság
Álláspont a veszélyhelyzet meghosszabbításáról és annak alkotmányos feltételeiről Az elmúlt évtizedben megtapasztalhattuk, hogy a kormány nem tűri a hatalomgyakorlás alkotmányos korlátait. A koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslat (T/9790) is erről árulkodik. Fontosnak tartjuk ezért az alábbi szempontokat és javaslatokat megfogalmazni.
Jogerős: fizetnie kell a Figyelőnek a civilek listázása miatt
Jogerősen elmarasztalta a bíróság a Figyelő kiadóját, mert a kormánypárti hetilap „Soros-zsoldosokként” listázta civil szervezetek munkatársait, megsértve ezzel személyiségi jogaikat. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság képviselt kettőt közülük, akik kiálltak magukért és bírósághoz fordultak.
Kirívó lemaradásban van a magyar állam a strasbourgi ítéletek végrehajtásával
A strasbourgi bíróság „elvi jelentőségű ítéleteinek” 74%-át nem hajtotta még végre Magyarország. A European Implementation Network (EIN) adatai szerint az Európa Tanács 47 tagállama közül csak Azerbajdzsán és Oroszország áll rosszabbul, mint mi.