Jogellenes a tranzitzónás fogvatartás a luxembourgi bíróság főtanácsnoka szerint
×

Sütik kezelése

ADÓSZÁMUNK: 19013983-1-42

2020. ápr. 23.

A Magyar Helsinki Bizottság által képviselt, a tranzitzónában őrizetben tartott két menedékkérő család ügyében ma kihirdette a főtanácsnok indítványát az Európai Unió Bírósága. A két ügy tavaly decemberben indult, amikor magyar bírók érzékelve, hogy az itthoni szabályozás az uniós jogba ütközhet, a luxembourgi bíróság jogértelmezését kérték ún. előzetes döntéshozatali eljárásban. Annak eldöntését is kérték, hogy a tranzitzónában történő kötelező elhelyezés fogvatartásnak minősül-e. A főtanácsnok ma közzétett indítványa megerősíti 2015 óta következetesen képviselt álláspontunkat: a tranzitzónákban történő elhelyezés jogellenes őrizetnek minősül. A luxemburgi bíróság ítélete az ügyben pár héten belül várható.

A tompai tranzitzóna. Fotó: Póth Attila

A magyar bírók kérdéseinek egy része arra irányult, hogy a 2018 júliusában életbe lépett menekültügyi változások, amelyek eredményeként automatikusan elutasították a tranzitzónákban benyújtott menedékkérelmeket, összeegyeztethetőek-e az uniós szabályokkal.

Az Európai Unió Bírósága (EUB) egy másik, szintén a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt ügyben, 2020. március 19-én hozott ítéletében már kimondta, hogy Magyarország a menedékkérőket uniós jogba ütköző szabályozás alkalmazásával utasította el és küldte vissza Szerbiába. A főtanácsnok mai indítványában erre hivatkozással arra az álláspontra helyezkedett, hogy az így elutasított emberek tranzitzónába érkezéskor eredetileg benyújtott menedékkérelmét most érdemben meg kell vizsgálnia a magyar hatóságoknak: le kell folytatni az egyébként korábban már jogerősen lezárt menekültügyi eljárást. Ha az EUB ítéletében követni fogja ezt az értelmezést, akkor világos lesz az is, hogy a tranzitzónában rekedteket Magyarország jogellenesen kívánja eltávolítani származási országukba a menedékkérelmük érdemi vizsgálata nélkül. 

Az eljáró magyar bírók számos kérdést feltettek azzal kapcsolatban is, hogy a tranzitzónás elhelyezés őrizetnek minősül-e, és amennnyiben igen, úgy az jogszerűnek tekinthető-e. Ez azért is lényeges kérdés, mert ha a tranzitzónák őrizetnek számítanak, akkor arról formális, bíróság előtt támadható döntést kell hozni, illetve az őrizet bizonyos személyeknél (sérülékeny menedékkérők, gyerekek) eleve nem is alkalmazható automatikusan. 

Mint ismert, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt zajló Ilias és Ahmed kontra Magyarország ügyben hozott ítélet is foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a tranzitzóna fogvatartásnak minősül-e. Ott a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei esetében az EJEB Nagykamarája 2019 novemberében végül azt állapította meg, hogy az ügy két kérelmezőjének rövid ideig tartó, 2015-ös szabályok alapján történt tranzitzónás elhelyezése nem valósított meg fogvatartást.   

A mostani főtanácsnoki indítvány külön kitér erre a korábbi ítéletre, ennek figyelembevételével javasolja, hogy az Európai Unió Bírósága állapítsa meg: ügyfeleinket fogva tartják a tranzitzónában, ráadásul mivel ezt ilyen tartalmú döntés nélkül teszik a magyar hatóságok, fogvatartásuk önkényesnek, jogellenesnek minősül. Az  uniós jog alapján a luxembourgi bíróság (EUB) ugyanis magasabb szintű védelmet nyújthat, mint strasbourgi EJEB. Az ügy ezért nem csak a tranzitzónában fogva tartott menedékkérők életében, de a két európai csúcsbíróság viszonyában is fontos mérföldkő.

Az Európai Unió Bírósága várhatóan a következő hetekben hoz ítéletet az ügyben. A főtanácsnok indítványa nem kötelező érvényű, de az eddigi tapasztalatok alapján azt a luxembourgi bíróság a legtöbb esetben magáévá teszi. 

„A főtanácsnoki indítvány reményt ad a tranzitzónákban nagyon régóta fogva tartott embereknek, köztük több mint száz gyereknek arra, hogy Magyarország végre érdemben megvizsgálja menedékkérelmüket, és addig is visszanyerik szabadságukat, kettébe tört gyerekkorukat.  A hamarosan megszülető ítélettel a magyar hatóságok és bíróságok pedig végre egyértelmű iránymutatást kapnak majd a helyes jogalkalmazásról” – mondta dr. Pohárnok Barbara, az ügyfeleket az itthoni és a luxembourgi eljárásban is képviselő ügyvéd. 

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.