Jogellenes a tranzitzónás fogvatartás és a menedékkérők elzárása a hatékony menekültügyi eljárástól az Európai Unió Bírósága szerint
×

Sütik kezelése

ADÓSZÁMUNK: 19013983-1-42

2020. máj. 14.

A Magyar Helsinki Bizottság által képviselt, a tranzitzónában őrizetben tartott két menedékkérő család ügyében ma kihirdette ítéletét az Európai Unió Bírósága (luxembourgi bíróság). A két ügy 2019 decemberében indult, amikor magyar bírók – érzékelve, hogy az itthoni szabályozás az uniós jogba ütközhet – a luxembourgi bíróság jogértelmezését kérték úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárásban. Annak eldöntését is kérték, hogy a tranzitzónában történő kötelező elhelyezés fogvatartásnak minősül-e. A mai ítélet megerősíti 2015 óta következetesen képviselt álláspontunkat: a tranzitzónákban történő elhelyezés a jogellenes őrizet egy formája.

 

„A mai ítélet a Magyar Helsinki Bizottság 2015 óta tartó következetes, kitartó munkájának eredményeként véget vethet a menedékkérők jogellenes őrizetének. A két, általunk képviselt menedékkérő családon túl hatalmas siker ez a többi, tranzitzónában sanyargatott embernek, ahogy minden jogtisztelő magyar állampolgárnak is. Ennek a döntésnek kiemelt szerepe lesz az új uniós menekültügyi rendszerről zajló vitákban is, hiszen világossá teszi: a magyar kormány menekültügyi szabályozása az uniós joggal összeegyeztethetetlen” – értékelte a döntést Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.

A magyar bírók több kérdést is intéztek az Európai Unió Bíróságához, ezek egy része a 2018 júliusában életbe lépett menekültügyi változásokra vonatkozott. Ezek eredményeként automatikusan elutasították a tranzitzónákba érkezők menedékkérelmeit, majd megpróbálták őket kiutasítani Szerbiába, sikertelenül. Erről egy másik, szintén a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt ügyben idén március 19-én hozott ítéletében már kimondta az EU bírósága, hogy az uniós jogba ütközik. A luxembourgi bíróság a mostani ügyben azt is kimondta, hogy az így elutasított menedékkérőknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy menedékkérelmüket ismét benyújtsák anélkül, hogy ezért hátrány érné őket. Ezzel véget érhet az a súlyosan jogsértő gyakorlat, hogy Magyarország úgy kívánja eltávolítani akár származási országukba a hozzánk segítségért forduló embereket, hogy érdemben nem is vizsgálja a menedékkérelmüket.

Az eljáró magyar bírók számos kérdést feltettek azzal kapcsolatban is, hogy a tranzitzónás elhelyezés őrizetnek minősül-e, és amennnyiben igen, úgy az jogszerűnek tekinthető-e. Ez azért is lényeges kérdés, mert ha a tranzitzónában az elhelyezés őrizetnek számít, akkor az uniós és a magyar jog szerint arról a hatóság írásos, bíróság előtt támadható döntést kell, hogy hozzon. Ráadásul pusztán a menekültügyi eljárás lefolytatása céljából sem a tranzitzónában, sem más típusú őrizetben nem lehet elhelyezni menedékkérőket. Ugyanígy tilos az automatikus és pontos időkorlátot és bírósági engedélyt nélkülöző fogvatartás is. Sérülékeny menedékkérők (köztük gyerekek, várandós anyák, kínzásáldozatok) végképp nem kerülhetnek automatikusan őrizetbe.

A kormány az első perctől tagadta, hogy a határkerítéshez épített, szögesdrótokkal körbevett, a nyilvánosság elől is elzárt konténertáborokban való elhelyezés őrizet lenne. Az Európai Unió Bírósága mai ítélete ezt a fikciót elutasítva kimondta: ügyfeleinket fogva tartják a tranzitzónában, ráadásul mérlegelés nélkül, automatikusan teszik a magyar hatóságok, fogvatartásuk önkényesnek, jogellenesnek minősül.

Fontos, hogy a mai ítélet azt is kimondja, a tranzitzónában legfeljebb négy hétig lehet őrizetben tartani menedékkérőket, ezt követően biztosítani kell a megfelelő elhelyezésüket Magyarország területén. Menedékkérők őrizetben tartására pedig ezen túl kizárólag indokolt esetben, bírósági felhatalmazás esetén kerülhet sor.

Most a Szegedi Törvényszéken a sor, hogy az uniós bíróság ítéletében foglalt válaszok alkalmazásával hozza meg döntéseit ügyfeleink ügyében. Ezeknek ügyfeleink azonnali szabadítását kell eredményezniük. A két családot ugyanis 464, illetve 526 napja tartják fogva jogellenesen a magyar hatóságok. Az uniós bíróság mai ítéletében foglaltakat ugyanakkor a tranzitzónákban jelenleg is önkényesen fogvatartott több száz ember, köztük több mint száz gyermek esetében is alkalmaznia kell a magyar hatóságoknak és bíróságoknak. Ezt a magyar kormány azzal segíthetné, ha a menekültügyi szabályozás uniós jogba ütköző rendelkezéseinek eltörlését kezdeményezné az Országgyűlésnél minél hamarabb.

„Reményeink szerint a szegedi bíróság rövidesen olyan ítéletet fog hozni, amelynek eredményeképp ügyfeleink végre szabadságukat visszanyerve várhatják meg újrainduló menekültügyi eljárásuk sikeres befejezését. Bízunk abban, hogy a magyar hatóságok a többi, tranzitzónában fogvatartott ügyében is haladéktalanul megteszik a szükséges intézkedéseket, ennek hiányában, bírósági úton fogjuk azokat kikényszeríteni” – tette hozzá Pohárnok Barbara ügyvéd, aki az itthoni és a luxembourgi eljárásban is képviseli a két menedékkérő családot.

 

Attachments

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.