Jogerősen marasztalták el a Figyelőt a megrágalmazott kutató ügyében
×

Sütik kezelése

ADÓSZÁMUNK: 19013983-1-42

2020. máj. 13.

A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletben marasztalta el a Figyelőt, mert valótlanságokat állított Bene Márton kutatóról, és ezzel nem vagyoni kárt okozott a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének. A jogerős döntés azonban negyedére csökkentette a korábban első fokon megítélt kártérítés összegét, ami a hazugságok miatt rendszeresen pert vesztő, közpénzzel kitömött orgánumokra aligha hat visszatartó erővel.

Az ügyről

A Figyelő 2018 nyarán tette közzé az „akadémiai fekete listáját” Bevándorlás, homoszexuálisok jogai és gendertudomány – ezek foglalkoztatják leginkább az MTA munkatársai” címmel, amelyben Bene Márton kutatóról valótlan és a jóhírnevet sértő állításokat közölt.

Nem kutatási iránya vagy „liberális elfogultsága” miatt volt vele gondja a Figyelőnek. Hanem azért került fel az éppen akkor aktuális feketelistára, mert az újság szerint tudományos eredményeiről keveset publikál. A hetilapcikk tényként rögzítette, hogy a politikatudós legutóbbi tanulmánya 2016-ból származott, úgy állítva be a kutatót, mint aki adófizetői pénzből élve közel két éve semmit sem csinált. Ehhez képest 2017-ben 8, 2018 júniusig pedig 4 publikációja is szerepelt a nyilvános akadémiai publikációs adatbázisban (MTMT), amelyet állítólag a Figyelő újságírója áttanulmányozott. Ráadásul az összesen 12 tanulmányból 6 nemzetközi folyóiratban jelent meg, egyik korábbi írásáért 2017-ben elnyerte az MTA TK legjobb publikációjáért járó díjat. Az MTA TK Politikatudományi Intézet egyenesen úgy fogalmazott vele kapcsolatban, hogy a Figyelő által kipécézett kutatók között van az intézet nemzetközi publikációkban legsikeresebb kutatója is.

A tudós Facebookon jelezte a valótlanságra alapított manipulációt, és másnap aztán a rá vonatkozó rész eltűnt a lap portáljáról. De akkor már több honlap átvette a hamis, rágalmazó, őt kutatói méltóságában sértő „értesülést”. Bene Márton, a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele ezek miatt azt kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg, hogy a Figyelő valótlan állításával megsértette a jóhírnévhez fűződő jogát, és kötelezze a Figyelő kiadóját nyolcszázezer forintos sérelemdíj megfizetésére és a portál címoldalán történő elégtételadásra.

A jogerős ítéletről

Tavaly elsőfokon a keresetnek teljesen helyt adott a Fővárosi Törvényszék. A minap kézbesített jogerős ítélet azonban ezt részben megváltoztatta, és a sérelemdíjat 800 ezerről 200 ezer forintra szállította le. Ezen túl kötelezte ügyfelünket összesen 56 ezer forint illeték megfizetésére. Ez azt jelenti, ha ügyvédi díjat is kellett volna fizetnie a jogi képviseletért, akkor neki kellett volna a végén fizetnie két év után azért, mert hazudtak róla és ezért perelt.

Annak természetesen örülni lehet, hogy a hazugságot jogsértőnek ítélte meg a bíróság, és nyilvános elégtételre és sérelemdíj megfizetésére is kötelezte a Figyelő kiadóját. De a pohár mégis félig üres. Ugyanis a kétszázezer forintos sérelemdíj álláspontunk szerint nem alkalmas sem arra, hogy kompenzálja a jóhírnév megsértését, sem arra, hogy visszatartsa hasonló jogsértéstől a sajtóorgánumot.

Azt a jogerős ítélet is kimondta, hogy az elsőfokú bíróság a jogsértés súlyát okszerűen mérlegelte, az a perbeli esetben jelentős volt, a jogsértés nagy nyilvánosság előtt valósult meg, a valótlan és sértő tartalmú tényállításokat elsőként a Figyelő jelentette meg, és hogy ezek miatt Bene Márton szakmai környezetében, az ismerősei, a diákok körében negatív színben tűnhet fel, magyarázkodásra kényszerülhet, ami nem vagyoni károsodást okozott neki.

Ugyanakkor a sértő állítás 12 órán belüli eltávolítása mellett azt értékelte a bíróság a jogsértés súlyát – és ezért a sérelemdíjat a negyedére – csökkentő körülménynek, hogy megjelentek a cikkben foglaltakat cáfoló írások is, sőt az MTA PTI tiltakozó nyilatkozatot is kiadott a kutató védelmében. A bíróság tehát a jogsértő hetilap érdekében, az általa fizetendő kártérítést csökkentő tényezőként vette figyelembe azoknak a reakcióját, akik a nyilvánvaló hazugságon felháborodva a védelmükbe vették Bene Mártont, és megírták a valóságot.

Ez teljességgel érthetetlen. Olyan, mintha a súlyos testi sértést elkövető elítélt esetén enyhítő körülményként értékelnénk azt, hogy a megvert áldozatot egy orvos meggyógyította, vagy éppen a barátja megvigasztalta a kórházban.

Meggyőződésünk, hogy a 2020-as értékviszonyok mellett ilyen mértékű sérelemdíjakkal semmilyen visszatartó erőt nem lehet gyakorolni az egyébként közpénzből kitömött és a hazugságok miatt rendszeresen pert vesztő orgánumokra, akkor különösen nem, ha egy ilyen per is közel két évig tart.

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.