Dacára annak, hogy júniusban az Európai Uniós Bírósága megállapította a 2017-es civilellenes törvényről, hogy az sérti az uniós szabályokat, és kimondta, hogy azt vissza kell vonni, az elmúlt hat hónapban a kormány semmit sem tett az ügyben. Eközben a Tempus Közalapítvány a jogsértő törvényre hivatkozva akadályozza, hogy magyar civil szervezetek uniós támogatásokhoz jussanak.
TovábbADÓSZÁMUNK: 19013983-1-42
A Kúria új elnökének megválasztása újabb lépés a kormányzó többség bíróságokkal szembeni támadássorozatában. A bírók tiltakozása ellenére az egypárti jelölt Varga Zs. András beejtőernyőztetése a bírósági rendszer csúcsára világos üzenet a bíróknak: a kormányzó hatalom nem hajlandó tiszteletben tartani függetlenségüket. A Fidesz 2010-ben történt hatalomra kerülése óta a bíróságok függetlensége állandó veszélyben forog.
Tovább
Civil szervezetek közös jogalkotási javaslatokat fogalmaztak meg a bírói függetlenség érvényesülésének előmozdítása érdekében. Az Országos Bírói Tanács elnökének benyújtott anyag az igazságszolgáltatás szervezetével és igazgatásával, illetve a bírák véleménynyilvánításával kapcsolatban fogalmaz meg javaslatokat.
Tovább
Civil szervezetek elemezték a veszélyhelyzet megszűnésével hatályba lépett átmeneti törvényt. Az elemzés szerint a törvény egyes rendelkezései szükségesek és alkotmányosak, mások azonban alapjogok gyakorlását veszélyeztetik, alkotmányossági aggályokat vetnek fel.
Tovább
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes május 26-án éjfél előtt benyújtotta a „veszélyhelyzet megszüntetéséről” és a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről szóló törvényjavaslatokat. A javaslatokat úgy harangozták be, hogy csattanós választ fognak adni azoknak a megalapozatlan félelmeire, akik a rendeleti kormányzás veszélyeire figyelmeztettek, ám valójában egyáltalán nem alkalmasak e félelmek eloszlatására.
Tovább
Magyar civil szervezetek is részt vettek abban a konzultációban, amit az Európai Bizottság indított az első jogállamisági jelentéséhez kapcsolódóan. A szervezetek bíznak benne, hogy az Európai Bizottság jelentésében konkrét, számonkérhető javaslatokat fogalmaz majd meg a tagállamok, és így Magyarország számára is a jogállamiság helyzetének javítása érdekében. Az Európai Bizottság idén először készít ún.
Tovább
A felhatalmazási törvény nem ad elegendő védelmet az ellen, hogy a kormány a veszélyhelyzetet kihasználva megsértse alapjogainkat vagy éppen tovább korlátozza a parlamenti ellenzék lehetőségeit. Az új törvény és az azzal adott határidő nélküli felhatalmazás így veszélyes fegyver a fékek és ellensúlyok rendszerét az elmúlt évtizedben szisztematikusan leépítő kétharmados kormánytöbbség kezében.
Tovább
A koronavírus miatt bevezetett veszélyhelyzetben a kormány a büntető törvénykönyv (Btk.) szigorítását is tervezi a rémhírterjesztéssel kapcsolatban. Ez a törvény Magyarországon – ahogy más országokban is – védi a köznyugalmat, hisz közveszély esetén különösen fontos, hogy senki ne okozzon pánikot hazugsággal.
Tovább
Álláspont a veszélyhelyzet meghosszabbításáról és annak alkotmányos feltételeiről Az elmúlt évtizedben megtapasztalhattuk, hogy a kormány nem tűri a hatalomgyakorlás alkotmányos korlátait. A koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslat (T/9790) is erről árulkodik. Fontosnak tartjuk ezért az alábbi szempontokat és javaslatokat megfogalmazni.
Tovább
Holnap a magyar kormánynak ismét az emberi jogokat és a jogállamiságot érintő kérdésekre kell válaszolnia az EU Általános Ügyek Tanácsában. Három téma lesz napirenden: a bíróságok függetlensége, a média, illetve a tudomány szabadsága. A tagállamok képviselői a 7. cikk szerinti eljárás keretében azt vizsgálják, fennáll-e a veszélye az uniós alapértékek megsértésének Magyarországon. A kormány egy közel 160 oldalas dokumentumban foglalta össze a 7.
Tovább