Kérdezz–felelek a tranzitzónás strasbourgi perről | Magyar Helsinki Bizottság
×

Sütik kezelése

2018. ápr. 17.

Szerdán délelőtt negyed 10-től nyilvános meghallgatást tart az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a magyar tranzitzónás fogvatartás ügyében. Tavaly márciusban a strasbourgi bíróság nem jogerős ítélete kimondta: jogellenes fogvatartásnak minősül, így emberi jogokat sért a magyar tranzitzóna. A kormány fellebbezett, most a Nagykamara tárgyalja a menedékkérőknek, a Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleinek panaszát. Mit kell tudni a perről?

Fotó: Halmos Máté

Miért is indult a strasbourgi per?

A Magyar Helsinki Bizottság két ügyfele még 2015. szeptember 15-én próbálkozott legálisan a röszkei tranzitzónán keresztül Magyarországra bejutni és itt menedéket kérni. Ekkor lépett hatályba a szerb–magyar határszakaszon az új jogi határzár. A bangladesi ügyfeleink kérelmét eleve elfogadhatatlannak minősítették. Ők azonban bírósághoz fordultak a döntéssel szemben, így a rácsokkal elkerített, fegyveresekkel őrzött tranzitzóna zsúfolt konténereiben kellett kivárniuk, míg ügyükben dönt a bíróság. Majd október első napjaiban szabálytalanul kézbesítették nekik a bíróság elutasító határozatát, és a magyar hatóságok Szerbiába kényszerítették őket. A strasbourgi panaszuk elsősorban a jogellenes, garanciák nélküli fogvatartásukról szól. Az ugyanis minden tekintetben elfogadhatatlan, hogy az őrizetüket bíróság előtt nem támadhatták meg, noha az még súlyos bűncselekményekkel gyanúsított vagy vádolt személyeknek is lehetséges.

Mennyire egyedi, különleges eset volt az ő fogvatartásuk?

Ügyfeleink, a mostani per panaszosai 23 napig voltak fogva tartva, majd kidobták őket Szerbiába. A helyzet azóta sokat változott, romlott. Ma már szinte minden magyarországi menedékkérőt a röszkei és tompai tranzitzónákban tartanak fogva; már akinek egyáltalán módja van kérelmet benyújtani a tranzitzónákban, merthogy idén év elején önkényesen a két tranzitzónában összesen heti 10 főben szabták meg a beadható kérelmek számát. Az ő őrizetük akár több hónapig is eltarthat, és a szabályozás továbbra sem teszi lehetővé, hogy magyar bíróság felülvizsgálja fogvatartásuk jogszerűségét.

Mi volt a tavalyi ítélet legfontosabb megállapítása?

A 2017. március 14-én kihirdetett döntés ügyfeleinknek adott igazat, és kimondta, hogy tranzitzónás fogvatartásuk megsértette emberi jogaikat. Jogsértő volt, hogy nem volt lehetőség a fogvatartás elleni jogorvoslatra. Ahogyan maga a határon lefolytatott eljárás is tisztességtelen volt. És azzal is megsértették a panaszosak emberi jogait, hogy Szerbiába utasították ki őket, mert az nem biztonságos harmadik ország. Az ítélet világossá tette: a kormány állításával szemben a tranzitzónás elhelyezés az fogvatartás, s mivel nincsenek jogi garanciái (nincs meghatározott időtartama, nincsen megtámadható hatósági döntés róla), ezért jogellenes fogvatartás.

De miért jogellenes a fogvatartás, ha azt jogszabályok teszik lehetővé vagy egyenesen előírják a hatóságoknak?

A strasbourgi bíróság – mint sok más esetben – éppen azt vizsgálta, hogy a formálisan rendben lévő állami szabályok sértik-e az emberi jogokat, jelesül az Emberi Jogok Európai Egyezményében felsorolt alapjogokat. Itt is az történt, hogy bár az alkalmazott jogszabály formálisan eleget tett a jogi normákkal szemben támasztott követelményeknek, valójában (tartalmában, következményében) jogsértő volt. Az állam azzal nem mentesül a polgárokkal szembeni felelőssége alól, hogy törvénybe iktatja a törvénytelenséget.

Hogyhogy a kormány fellebbezett az ítélettel szemben?

Erre mindegyik pervesztes félnek lehetőséget ad a strasbourgi eljárásrend. A kormány élt ezzel a jogával. Fontos különbség, hogy szemben a hazai perek általános szabályaival, amelyek gyakorlatilag a legtöbb esetben automatikusan megadják a fellebbezés és a másodfok lehetőségét, az EJEB előtt ez másképpen van. Itt a másodfokon eljáró tanácsnak, a Nagykamarának be kell fogadni a fellebbezést, és ez csak igen ritkán teszi meg. 1996 óta több tranzitzónás ítélet is született a strasbourgi bíróságon. Az esetjog eddig egyértelmű volt: az államok ilyen irányú ügyeskedését a strasbourgi bíróság minden esetben jogsértőnek nyilvánította.

Ezek szerint az, hogy a Nagykamara elé került a magyar tranzitzónák ügye, azt jelenti, hogy ellenkező tartalmú ítéletre számíthatunk, mint korábban? Vagyis a magyar államnak adnak majd igazat?

Erről biztosat előre nem mondhatunk. A Helsinki Bizottságnak nincsen túl sok közvetlen tapasztalata a Nagykamara előtt zajló perekről. Eddig egyetlenegyben játszottunk meghatározó szerepet, amikor panaszosként nyertünk pert a magyar állammal szemben. Itt is egy nagyjelentőségű ügyről volt szó. Az EJEB ugyanis egy ideje a véleménynyilvánítás szabadságából vezette le a polgároknak a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogát. Több első fokú ítélet kimondta már ezt, és az EJEB szükségesnek tartotta, hogy a Nagykamara is megerősítse. Így is történt. Reméljük, most is erről lesz szó.

Mi várható a meghallgatáson?

Itt a szemben álló feleknek, vagyis jogi képviselőiknek szóban is módjukban áll kifejteni álláspontjukat. A bírók pedig kérdezhetnek tőlük, amire ők válaszolhatnak. Ítélet szerdán a meghallgatáson nem születik, az a legjobb esetben is valamikor év végén várható.

Mekkora jelentősége van a mostani pernek?

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy nagy, európai jelentősége lehet. És nem csupán a menekültek vagy a menekültügy szempontjából. Hanem a jogállamiságéból is: eldől, vajon a biztonsági, határvédelmi szempontok markánsan és mindenben felülírhatják-e az emberi jogokat. Hogy mennyire fontos ügyről van szó, az is mutatja, hogy szerdán egy másik „tranzitzónás” meghallgatás is lesz a strasbourgi bíróságon, amelyben az alperes az orosz állam. A mi perünkben pedig igazi flottafelvonulás várható: a magyar kormány oldalán beavatkozóként az orosz, a lengyel és a bolgár kormány sorakozott fel. A Helsinki Bizottság menedékkérő ügyfelei mellett pedig az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), három tekintélyes civil menekültügyi szervezet (ECRE, ICJ, DRC), illetve egy tekintélyes olasz egyetemi oktatói csapat.

Attachments

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.