Korábbi dolgozója nyert per a Honvédkórházzal szemben
×

Sütik kezelése

2019. nov. 18.

Diplomás ápoló, ötgyermekes édesanya munkaügyi pert nyert korábbi munkahelye, a Honvédkórház egyik intézete ellen. Tíz éven át dolgozott ott közalkalmazottként. Foglalkoztatása idén januárban szűnt meg, mert nem volt hajlandó honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt létesíteni. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele azt kérte a bíróságtól, hogy a kórház fizesse ki neki az elmaradt végkielégítését. A nem jogerős ítélet most erre kötelezi Honvédkórházat.

Az Országgyűlés tavalyi utolsó, viharosra sikeredett ülésén elfogadta a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvényt. Ennek az lett a következménye, hogy a honvédségnél, így a Honvédkórházban és tagintézményeiben is megszűnt annak a lehetősége, hogy valaki „civil” közalkalmazottként dolgozzon tovább.

A közalkalmazott dolgozóknak csak néhány napjuk volt arra, hogy eldönthessék, vállalják-e az új feltételeket. Bár az ígéretek szerint honvédelmi alkalmazottként valamivel több pénzre számíthattak, mint korábban, de az új jogviszony szigorúan korlátozza véleménynyilvánítási szabadságukat (a főnöki utasítást nem bírálhatják, párt nevében és érdekében nem vállalhatnak közszereplést) és gyülekezési jogukat is. Sőt, még külföldi utazásaikat is be kell jelenteniük a főnöküknek.

A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele nem katona, hanem betegek gyógyításával foglalkozó ápolónő. Ezért nem fogadta el a jogviszony megváltoztatását, és nem írta alá az elé tolt nyilatkozatot. Azok, akik ugyanígy tettek, nem kaptak végkielégítést a ledolgozott évek után.

A változásokról szóló minisztériumi tájékoztatóban az szerepelt, hogyha valaki nem „választja” az új, egyetlen lehetséges honvédelmi alkalmazotti jogállást, akkor foglalkoztatása a „törvény erejénél fogva” megszűnik, és hogy ilyen esetben végkielégítés meg felmentési időre járó pénz nem jár.

Csakhogy – mint ezt a ma a bíróság is megállapította – valójában a törvény egyetlen szóval sem mondja, hogy ilyen esetben annak erejénél fogva szűnne meg a jogviszony és ne járna végkielégítés. Sőt, hasonló átalakításra – vagyis civil munkaviszonyból egyfajta közszolgálati jogviszonyra való módosításra – sok más területen sor került a kormányzati igazgatástól a rendőrségig, és mindenhol járt végkielégítés.

Aligha kérdésese, az évtizedes munkavégzés után egyébként is méltánytalan az államtól, hogy nem adott végkielégítését az ápolónak, a Magyar Helsinki bizottság ügyfelének.

„Tízévnyi, fizikailag és lelkileg is nehéz közalkalmazotti munka után kötelezően háromhavi illetménynek megfelelő végkielégítés dukál. Sok mindent elárul az egészségügyi bérekről, hogy ez ügyfelünk esetében nagyjából 1,1 millió forintot jelent. Mi ezt kértük a bíróságtól, és mindent elmond a munkaadó álláspontjának tarthatatlanságáról, hogy a tárgyalás csak negyedórát tartott” – nyilatkozta Tóth Balázs, az ápolónő ügyvédje.

A Magyar Helsinki Bizottság a fenti ügyön kívül igény esetén ingyenes jogi segítséget, kapacitástól függően ügyvédi képviseletet is nyújt minden olyan volt honvédségnél dolgozott közalkalmazottnak, aki nem írta alá az új viszonyról szóló jognyilatkozatot, és ezért elesett a neki járó végkielégítéstől. A helyzet ugyanis egyszerre törvénysértő, a többi jogviszonyhoz képest diszkriminatív és méltánytalan minden olyan munkavállalóval, aki azért vesztette el korábbi munkáját, mert az alapjogainak egyoldalú korlátozását nem fogadta el. Nincs az rendben, hogy tisztességesen dolgozó emberek nem kapnak végkielégítést évtizednyi vagy hosszabb idő után sem.

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.