Az Emberi Jogok Európai Bírósága ma három olyan ítéletet hirdetett ki, amelyik a Magyar Helsinki Bizottsághoz kötődik. A civil jogvédő szervezet mindhárom perét megnyerte. Az egyik a gyülekezési szabadságról, a másik a rendőri erőszak kivizsgálásáról, a harmadik a magán- és családi élet tiszteletben tartásáról szól.
Bár a hazai törvények is előírják, hogy mindenkit csakis jelenlétében lehet szabadságától megfosztani, „László” nem vehetett részt az előzetes letartóztatásáról döntő tárgyalásán. Így nélküle és ügyvédje nélkül rendelték el azt. Az ún. habeas corpus az egyik legrégibb jogelv, amely előírja, hogy a gyanúsítottat meg kell hallgatnia a bíróságnak.
A strasbourgi bíróság „elvi jelentőségű ítéleteinek” 74%-át nem hajtotta még végre Magyarország. A European Implementation Network (EIN) adatai szerint az Európa Tanács 47 tagállama közül csak Azerbajdzsán és Oroszország áll rosszabbul, mint mi.
Ideiglenes intézkedésként az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) leállította, hogy Magyarország átadjon Görögországnak egy kínzásáldozat szomáliai menedékkérőt, a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelét.
Tizennégy magyar civilszervezet figyelmeztet: örömteli ugyan, hogy a kormány végül nyílt pályázatot hirdetett a strasbourgi magyar bíró megüresedő posztjának betöltésére, ám a kiválasztási eljárás továbbra sem felel meg maradéktalanul az Európa Tanács elvárásainak.
Komoly sikert értek el a civil szervezetek. A kormány ugyanis ma visszavonta háromfős jelöltlistáját, amelyből az Európa Tanács válogathatott volna a strasbourgi bíróság jövőre megüresedő magyar bírói helyére.
A magyar strasbourgi bírójelöltek listájának elutasítását kéri az illetékes bizottságtól 15 magyarországi civil szervezet. A magyar kormány által lebonyolított kiválasztási folyamat nem volt tisztességes, átlátható és konzisztens, ezért az aláírók azt szeretnék elérni, hogy a bizottság tegyen javaslatot az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésnek a lista visszautasítására. Az Emberi Jogok Európai Bíróságába a bírákat a nemzeti kormányok jelölik.
Embertelen körülmények között és túlságosan hosszú ideig tartották fogva azt a kamionsofőrt, aki miután megtudta, hogy keresik, maga jelentkezett a rendőrségen. Utóbb minden vád alól felmentették.
Megsértette a magyar állam egy iráni meleg menedékkérő emberi jogait, amikor menekültügyi őrizet címén 60 napra rács mögé zárta – mondta ki a strasbourgi bíróság.
Nem tisztességes, nem átlátható és nem konzisztens az a folyamat, amelyben a kormány eldöntötte, ki lesz Magyarország három strasbourgi bírójelöltje – derül ki civil szervezeteknek az igazságügyi miniszterhez küldött mai leveléből. A tiltakozók szerint még megelőzhető lenne, hogy a kormány blamálja magát és a jelölteket. 2017 januárjában lejár Sajó Andrásnak, az Emberi Jogok Európai Bírósága magyar bírájának hivatali ideje.
