A Kúria új elnökének megválasztása újabb lépés a kormányzó többség bíróságokkal szembeni támadássorozatában. A bírók tiltakozása ellenére az egypárti jelölt Varga Zs. András beejtőernyőztetése a bírósági rendszer csúcsára világos üzenet a bíróknak: a kormányzó hatalom nem hajlandó tiszteletben tartani függetlenségüket. A Fidesz 2010-ben történt hatalomra kerülése óta a bíróságok függetlensége állandó veszélyben forog.
Az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság sajtóközleménye Továbbra sem tudta megnyugtatóan rendezni a helyzetet a bírák véleménynyilvánításhoz való jogával kapcsolatban a magyar kormányzat.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentése mind a négy vizsgált területen lényegi, a jogállamiságot súlyosan veszélyeztető problémákat azonosított Magyarország kapcsán. Ezek között számos olyan található, amelyekre az elmúlt években a civil szervezetek is többször felhívták a figyelmet.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes május 26-án éjfél előtt benyújtotta a „veszélyhelyzet megszüntetéséről” és a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről szóló törvényjavaslatokat. A javaslatokat úgy harangozták be, hogy csattanós választ fognak adni azoknak a megalapozatlan félelmeire, akik a rendeleti kormányzás veszélyeire figyelmeztettek, ám valójában egyáltalán nem alkalmasak e félelmek eloszlatására.
Magyar civil szervezetek is részt vettek abban a konzultációban, amit az Európai Bizottság indított az első jogállamisági jelentéséhez kapcsolódóan. A szervezetek bíznak benne, hogy az Európai Bizottság jelentésében konkrét, számonkérhető javaslatokat fogalmaz majd meg a tagállamok, és így Magyarország számára is a jogállamiság helyzetének javítása érdekében. Az Európai Bizottság idén először készít ún.
A felhatalmazási törvény nem ad elegendő védelmet az ellen, hogy a kormány a veszélyhelyzetet kihasználva megsértse alapjogainkat vagy éppen tovább korlátozza a parlamenti ellenzék lehetőségeit. Az új törvény és az azzal adott határidő nélküli felhatalmazás így veszélyes fegyver a fékek és ellensúlyok rendszerét az elmúlt évtizedben szisztematikusan leépítő kétharmados kormánytöbbség kezében.
Az Országgyűlés elfogadta az ún. „felhatalmazási törvényt”, amely határozatlan ideig bevezeti a rendeleti kormányzást. Most különösen nagy feladat hárul a sajtóra és a civil szervezetekre a kormány ellenőrzésében. A Magyar Helsinki Bizottság tudatában van megnövekedett felelősségének, a civil jogvédő egyesület ezért átszervezi tevékenységét és meghatványozza erőfeszítéseit.
A koronavírus elleni védekezésről szóló törvény mai szavazása előtt az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) soron kívüli közleményben reagált a hazai történésekre. A kihirdetett veszélyhelyzetnek időbeli korlátot kell szabni és biztosítani kell a parlament ellenőrzési lehetőségét – hívta fel a figyelmet az ODIHR igazgatója.
Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke az egyik szónoka volt az ország első online tüntetésének. Több mint százezren petícióban tiltakoztak a felhatalmazási törvény, a korlátlan rendeleti kormányzás ellen. Íme, a beszéd. Kedves Barátaink! Sokan érzik tehetetlennek és védtelennek magukat ebben a helyzetben.
A strasbourgi bíróság „elvi jelentőségű ítéleteinek” 74%-át nem hajtotta még végre Magyarország. A European Implementation Network (EIN) adatai szerint az Európa Tanács 47 tagállama közül csak Azerbajdzsán és Oroszország áll rosszabbul, mint mi.
