Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka ma azt indítványozta az uniós bíráknak, hogy marasztalják el a magyar államot egyes hazai menekültügyi szabályok miatt, mert azok ellentétesek az uniós joggal. A főtanácsnoki indítvány a tranzitzónás fogvatartás jogellenessége mellett azt is jogsértőnek tekinti, hogy a hazai hatóságok minden menekülőt válogatás nélkül visszakényszerítenek Szerbiába.
A Magyar Helsinki Bizottság által képviselt, a tranzitzónában őrizetben tartott két menedékkérő család ügyében ma kihirdette ítéletét az Európai Unió Bírósága (luxembourgi bíróság). A két ügy 2019 decemberében indult, amikor magyar bírók – érzékelve, hogy az itthoni szabályozás az uniós jogba ütközhet – a luxembourgi bíróság jogértelmezését kérték úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárásban.
A Magyar Helsinki Bizottság által képviselt, a tranzitzónában őrizetben tartott két menedékkérő család ügyében ma kihirdette a főtanácsnok indítványát az Európai Unió Bírósága. A két ügy tavaly decemberben indult, amikor magyar bírók érzékelve, hogy az itthoni szabályozás az uniós jogba ütközhet, a luxembourgi bíróság jogértelmezését kérték ún. előzetes döntéshozatali eljárásban.
A menekülő családok a növekvő reménytelenség miatt tiltakoztak békésen a szerb–magyar határon tegnap. A magyar kormány december óta önkényesen szinte senkit nem enged be a tranzitzónákba. A Magyar Helsinki Bizottság szerint a történtek tanulsága, hogy haladéktalanul létre kell hozni újra egy hatékony, európai normák alapján működő menekültügyi rendszert. Fotó: Kaufmann Balázs/hvg.
Iliasnak és Ahmednek, a Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleinek 5000–5000 eurós kártérítést állapított meg az Emberi Jogok Európai Bírósága. Megsértették emberi jogaikat, amikor a hatóságok nem vizsgálták meg kellő mélységben, mi történhetett volna a panaszosokkal kiutasításuk következtében. Ugyanakkor a Nagykamara nem tekintette fogvatartásnak őrizetüket.
Csütörtökön 11 órakor hirdet ítéletet az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája az Ilias és Ahmed kontra Magyarország ügyben. A jogerős döntés pontot tesz a Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleinek panaszára, és választ adhat arra is, hogy a tranzitzónás fogvatartás önkénye, ártatlan gyerekek és szüleik őrizete vajon összefér-e az Emberi Jogok Európai Egyezményével.
Paranoiás titkolózás övezi a tranzitzónákat. A hatóság még a létszámadatokat is eltitkolja. Van is mit szégyellni: a fogvatartottak nagy többsége gyerek. Kétségbeesett szüleik petíciót írtak a hatóságnak. A kormány ragaszkodik ahhoz a fikcióhoz, hogy a szögesdróttal körülvett, fegyveresen őrzött tranzitzónák nem fogvatartási helyszínek.
A Figyelő „leleplezőnek” szánt cikket közölt a Helsinki Bizottság tranzizónákban folytatott jogi tevékenységéről, szegedi ügyvédjéről és munkatársáról. Az írás több hamis állítást tartalmaz, illetve félrevezeti az olvasókat.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága tegnap este ideiglenes intézkedésként megtiltotta, hogy nyolc tinédzser és egy veszélyeztetett terhes menedékkérőt, a Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleit átszállítsák a szerb határ menti tranzitzónákba.
Kérjen normakontrollt az Alkotmánybíróságnál az ombudsman a jövő kedden hatályba lépő menedékjogi szabályozásról, és soron kívül tájékozódjon a tranzitzónákban a fogvatartási körülményekről, különösen a gyerekekéről.
