Spontán tüntetésnek fogalmilag nincs szervezője, így jogellenes szervezés címén nem indulhat eljárás gyülekezési jog megsértése miatt – derül ki világosan a strasbourgi esetjogból. Ehhez képest most egy érettségiző fiatalembernek azért kellett hatóság elé állnia, mert egy spontán csődületben a megafonba beszélve arra kérte társait, hogy menjenek arrébb száz métert. A fiút a Helsinki Bizottság képviseli a szabálysértési eljárásban.
Két és fél év után igazságot szolgáltattak a Helsinki Bizottság ügyfeleinek. A Kúria jogerősen kimondta: a rendőrség megsértette a gyülekezési jogukat, amikor megakadályozta ellentüntetésüket a miniszterelnöki évértékelő alatt a Várkert Bazárnál. Az elmaradt tüntetés szervezőinek 100–100 ezer forintos sérelemdíjat is megállapítottak. 2015.
Holnap diáksztrájk és tüntetés lesz. A Helsinki Bizottság ingyenes jogi segítséget biztosít azoknak, akiket a tüntetésen való részvételük vagy a tüntetéssel kapcsolatos véleményük miatt valamilyen hátrány érne munkahelyükön és iskolájukban. Emellett érdemes felidézni, mit is kell tudni a gyülekezési jogról. Tüntess okosan! Ebben segít kisokosunk.
Több újságíró és gyülekezésben résztvevő civil kereste meg a Helsinki Bizottságot egyrészt a március 15-ei tömeges rendőri intézkedés, másrészt az azóta megkapott, a KRESZ megsértésére hivatkozó szabálysértési bírságok miatt.
A Magyar Helsinki Bizottság ingyenes jogi képviseletet biztosít a tegnap a Clark Ádám térnél tüntető és ott megbírságolt polgároknak. A megbüntetett tüntetők felelősen éltek egyik alapvető jogukkal, a véleménynyilvánítás szabadságával, mert a demonstráció csak minimálisan korlátozta mások jogait. Ezért eltúlzott, aránytalan, azaz jogsértő a rendőrségi reakció. A jogvédő szervezet a koronavirus@helsinki.hu e-mailcímre várja a jelentkezőket.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága ma három olyan ítéletet hirdetett ki, amelyik a Magyar Helsinki Bizottsághoz kötődik. A civil jogvédő szervezet mindhárom perét megnyerte. Az egyik a gyülekezési szabadságról, a másik a rendőri erőszak kivizsgálásáról, a harmadik a magán- és családi élet tiszteletben tartásáról szól.
A rendőrségnek mint szabálysértési hatóságnak előbb a szükségesség-arányosság tesztjét kellett volna elvégeznie, mielőtt a Lánchídnál a KRESZ szabályát formálisan megszegő dudáló autós tüntetőket megbírságolta. Azt kellett volna eldönteni, hogy szükséges- és arányos-e olyanokon számon kérni betű szerint a KRESZ szabályait, akik az egyik legfontosabb alapjogukkal, a véleménynyilvánítás szabadságával akartak élni járvány idején.
Felmentették a munkáját végző Mérce tudósítóját. Diószegi-Horváth Nóra ellen azért indult tavaly januárban szabálysértési eljárás, mert a rendőrség szerint megsértette a közúti közlekedés szabályait, amikor a tüntető tömeget követve az úttesten tartózkodott. A bíróság megállapította, hogy a közfeladatot ellátó tudósító a munkáját végezte, így az eljárást ellene megszüntették. Az újságírót a Magyar Helsinki Bizottság képviselte. 2019.
A magyar állam nem orvosolta azokat a jogszabályi hiányosságokat, amelyek a múltban többször a gyülekezési jog állami megsértéséhez és Magyarország strasbourgi elmarasztalásához vezettek.
A Magyar Helsinki Bizottság jóhírneve megsértése miatt személyiségi jogi pert indít Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára és a Magyar Hírlap ellen. A Magyar Helsinki Bizottságot a polgárok gyülekezési szabadsága érdekli, nem pedig a kormány színezete. A civil jogvédő szervezet 2006-ban is kiállt a békés tüntetés szabadsága mellett, ahogyan ma is ezt teszi.
