A koronavírus a közigazgatási hatóságok és a közigazgatási döntések felülvizsgálatát végző bíróságok munkáját és felforgatta. A rendkívüli ítélkezési szünetnek vége, a Kormány rendeletet adott ki, amiben szabályozza, hogy az eljárásukra vonatkozó törvényekhez képest milyen eltérésekkel kell a bíróknak eldönteniük az eléjük kerülő ügyeket. Írásunk ezeket a változásokat foglalja össze.
A koronavírushoz kapcsolódó veszélyhelyzet néhány alapvető változást hozott a szabálysértési eljárással kapcsolatban, például új tényállásokat is bevezettek, ezekben az esetekben pedig a bírság összege is magasabb lett. Összeszedtük, hogy mire kell odafigyelni a veszélyhelyzetben.
A felhatalmazási törvény nem ad elegendő védelmet az ellen, hogy a kormány a veszélyhelyzetet kihasználva megsértse alapjogainkat vagy éppen tovább korlátozza a parlamenti ellenzék lehetőségeit. Az új törvény és az azzal adott határidő nélküli felhatalmazás így veszélyes fegyver a fékek és ellensúlyok rendszerét az elmúlt évtizedben szisztematikusan leépítő kétharmados kormánytöbbség kezében.
Az Országgyűlés elfogadta az ún. „felhatalmazási törvényt”, amely határozatlan ideig bevezeti a rendeleti kormányzást. Most különösen nagy feladat hárul a sajtóra és a civil szervezetekre a kormány ellenőrzésében. A Magyar Helsinki Bizottság tudatában van megnövekedett felelősségének, a civil jogvédő egyesület ezért átszervezi tevékenységét és meghatványozza erőfeszítéseit.
A koronavírus elleni védekezésről szóló törvény mai szavazása előtt az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) soron kívüli közleményben reagált a hazai történésekre. A kihirdetett veszélyhelyzetnek időbeli korlátot kell szabni és biztosítani kell a parlament ellenőrzési lehetőségét – hívta fel a figyelmet az ODIHR igazgatója.
Maszkot kérünk, nem szájkosarat Felhatalmazási törvény? Így nem kérünk belőle. Rendkívüli jogrend csak a nyilvánosság és sajtó korlátozása nélkül fogadható el. Mi a baj a felhatalmazási törvénnyel? A felhatalmazási, vagy „koronavírus” törvényről ma szavaz a parlament.
Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke az egyik szónoka volt az ország első online tüntetésének. Több mint százezren petícióban tiltakoztak a felhatalmazási törvény, a korlátlan rendeleti kormányzás ellen. Íme, a beszéd. Kedves Barátaink! Sokan érzik tehetetlennek és védtelennek magukat ebben a helyzetben.
Az Egyesült Államokban is felismerték a veszélyt, számos óvintézkedést vezettek be a börtönökben. Szabadon engednek fogvatartottakat, nem fogadnak be kisebb súlyú bűncselekmények miatt elítélteket. A fegyőrök és az elítéltek egészsége, illetve az intézetek rendje is átmenetileg ezt kívánja.
A Magyar Helsinki Bizottság nagyon fontosnak tartja, hogy aki csak teheti, maradjon otthon! Mi is ezt tesszük, most ez a felelős állampolgári magatartás. A rendőrséggel és más hatóságokkal való együttműködés mindig fontos állampolgári kötelesség, ez a jelenlegi helyzetben különösen így van. Ma a Kormány rendeletet fogadott el a kijárási korlátozásról, amelynek részletszabályairól sokan írtak már.
A koronavírus miatt bevezetett veszélyhelyzetben a kormány a büntető törvénykönyv (Btk.) szigorítását is tervezi a rémhírterjesztéssel kapcsolatban. Ez a törvény Magyarországon – ahogy más országokban is – védi a köznyugalmat, hisz közveszély esetén különösen fontos, hogy senki ne okozzon pánikot hazugsággal.
