A Belügyminisztérium tegnap közleményben támadta a Magyar Helsinki Bizottságot. Egyben a tárca „érdeklődéssel várja” magyarázatainkat, miért is fordultunk a strasbourgi bírósághoz kilenc menedékkérő ügyfelünk érdekében.
Több javaslatát is elfogadta az Országos Rendőr-főkapitányság a Magyar Helsinki Bizottságnak, amelyet a jobb fogvatartási körülmények érdekében fogalmazott meg a Gyorskocsi utcai központi fogdában tett látogatás nyomán.
A projekt célja, hogy csökkenjen a menedékkérők jogellenes és szükségtelen fogvatartása Európa négy országában, Magyarországon, Bulgáriában, Görögországban és Olaszországban.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) egyoldalúan október elsejei hatállyal felmondta a 18 éve élő kétoldalú megállapodást a Magyar Helsinki Bizottsággal. Az országos parancsnok arra hivatkozott, hogy a megállapodás nélkül is biztosíthatók a fogvatartottak jogai.
A Magyar Helsinki Bizottság 1989-ben alapított civil jogvédő egyesület. Kezdetektől fogva kiemelt figyelmet fordít a fogvatartottak és menedékkérők jogvédelmére.
Egy előnytelen szerződésmódosítás következtében a napokban még nehezebbé válik, hogy a fogvatartottak családjuknak és ügyvédjüknek telefonálhassanak. Hogy készülékhez juthassanak, ahhoz 35 000 Ft-os letétet kell leróniuk. Amíg ezt nem teszik, addig nem telefonálhatnak.
A védelemhez fűződő alkotmányos alapjog, így korlátozni csakis törvényben lehet. Ehhez képest védőügyvédi tapasztalat szerint adminisztratív ürügyekre hivatkozva több esetben akadályozták a jogi képviselő és a fogva tartott ügyfele kapcsolatát a büntetés-végrehajtási intézetekben.
„Tiltott tárgyak bejutásának megakadályozására” tavaly szigorított szabályokat léptettek életbe a börtönök, így a miskolci is.
Ma délelőtt nyilvános meghallgatást tartott az Emberi Jogok Európai Bírósága a magyar tranzitzónás fogvatartás ügyében. A pert még 2015 őszén kezdeményezték a Magyar Helsinki Bizottság menedékkérő ügyfelei. Tavaly márciusban nem jogerős ítéletében a strasbourgi bíróság kimondta: az, ami a hazai tranzitzónákban történik, az fogvatartás, mégpedig jogellenes fogvatartás. A kormány azonban még azt is tagadja, hogy őrizetről volna szó.
A projekt elsősorban azon fogvatartottak sértetti jogainak érvényesülését vizsgálja, akik nem az EU állampolgárai és előzetes letartóztatásban, vagy idegenrendészeti őrizetben estek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
