Levél Timmermansnak a civilellenes törvény ügyében | Magyar Helsinki Bizottság
×

Sütik kezelése

2017. júl. 12.

A Civil Liberties Union for Europe ezt a levelet küldte el a TASZ-szal és a Magyar Helsinki Bizottsággal közösen az Európai Bizottság első alelnökének, Frans Timmermansnak, arra kérve az Európai Bizottságot, tegyen lépéseket a magyarországi civil szervezetek és jogállamiság védelmében.

Tisztelt Alelnök Úr, Frans Timmermans!

Mint azt Ön is tudja, 2017. június 13-án a magyar országgyűlés elfogadta a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt. A jogszabály beleilleszkedik abba a 2013 óta tartó intézkedéssorozatba, amelynek célja az olyan civil szervezetek hiteltelenítése és elnémítása, amelyek megpróbálják rábírni a kormányt a korrupcióellenességgel, környezetvédelemmel, alapjogokkal, demokráciával és jogállamisággal kapcsolatos kötelezettségeinek betartására. [1] Ezeket az intézkedéseket egészíti ki egyes kormánytagok alaptalan vádaskodása, a kormánypárti média félrevezető tájékoztatása, az “Állítsuk meg Brüsszelt!”-féle úgy nevezett nemzeti konzultáció, illetve különféle igazolhatatlan jogi eljárások indítása. Hogy érzékelhesse, milyen is a kormány rágalomhadjáratának hangvétele, hadd utaljunk Orbán egyik közelmúltbeli megszólalására, amikor is a miniszterelnök arról beszélt, hogy az embercsempészek és az illegális bevándorlást segítő civil szervezetek egy “közös maffiahálózatot” alkotnak. [2]

A demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartásáért felelős számos személy és intézmény, így Ön is, hangot adott a T/14967 sz. törvényjavaslat miatti aggodalmának. [3] A magyar kormányt több ízben felszólították rá, hogy alapjaiban módosítsa, vagy pedig teljesen vonja vissza a törvényjavaslatot.[4]

Véleményünk szerint elfogadott formájában az új jogszabály lényegében nem tartalmaz változást az eredeti tervezethez képest, a kormány pusztán felületes módosításokat eszközölt. A törvény végső formájában is több EU-s jogszabállyal is ütközik, nem felel meg például a pénzmosást és a terrorizmus pénzelését tiltó 2015/849 sz irányelvnek, az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 63-dik cikkének, illetve a tőke szabad áramlásáról rendelkező 88/361 sz. irányelvnek, valamint megszegi az EU Alapjogi Chartájának több rendelkezését. Az elfogadott törvényszövegbe nem kerültek bele a Velencei Bizottság előzetes állásfoglalásában szereplő ajánlások, noha ezeket már korábban közzétették. [5] A törvény elfogadása után a Velencei Bizottság végső állásfoglalásában kijelentette, hogy “a törvény aránytalanul és feleslegesen korlátozza a véleményszabadságot és az egyesülési szabadságot, valamint a magánélethez és a megkülönböztetéstől való mentességhez való jogot”. [6]

A Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és a Liberties kinyilvánítja, hogy a törvény szükségtelen, és vissza kellene vonni. A meglévő jogszabályok eleve garantálják a civil szervezetek pénzügyi átláthatóságát.

Az EU különféle testületi több ízben kijelentették, hogy a civil szerveztek alapvetően hozzátartoznak a jogállamiságot, az alapjogokat és a demokrácia elveit védő és támogató nemzeti infrastruktúrához. [7] Az EU alapvető értékeinek érvényesülése a megfelelően ellátott és szabadon, illetéktelen befolyástól mentesen tevékenykedő civil szervezeteken múlik. Ennek elismeréseképpen nyújt az EU technikai, pénzügyi és politikai támogatást harmadik országbeli civil társadalmaknak, például az Unióhoz történő csatlakozás folyamán.

Az Európai Bizottságot arra kérjük, haladéktalanul indítson kötelezettségszegési eljárást a civiltörvény kapcsán a magyar kormány ellen. Az Európai Bizottságnak ugyanakkor azt is fel kellene ismernie, hogy a kötelezettségszegési eljárás nem alkalmas eszköz a demokratikus normák, illetve az alapjogok és a jogállamiság ellen indított, összehangolt és átfogó támadássorozat megfékezésére. Még ha kedvező döntést eredményez is a kötelezettségszegési eljárás az Európai Bíróságon, az ítélet annak gyakorlati következményeinek elkerülésével is végrehajtható, ahogyan azt a Bizottság v. Magyarország ügy is bizonyítja. [8]

Ezért felszólítjuk az Európai Bizottságot, hozza működésbe a jogállamiság keretrendszert Magyarországgal szemben. Miután az ország vezetői különféle intézkedések bevetésével immár hét éve fáradoznak a hatalmi ágak egyensúlyának felborításán, megpróbálva a végrehajtó hatalom felé billenteni a mérleget, a jogállamiság fenntartásáért felelős magyarországi intézményrendszer nem alkalmas sem az alapjogok védelmére, sem a demokratikus normák fenntartására. A jogállamiság keretrendszer érvényesítése lehetőséget adna a Bizottságnak arra, hogy hivatalos dialógusra épülő, átfogóbb ajánlásokat tegyen a magyar kormánynak arra vonatkozóan, hogyan tudná az államot visszavezetni az EU alapvető értékeihez. A lépés egyszersmind komolyan vehető kiindulópontot jelentene a Tanács tagállamaiban kialakult helyzetet megvitatásához.

Azt is kérjük az Európai Bizottságtól, hogy az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal közösen hozzon intézkedéseket az európai uniós törvények végrehajtásáért és az EU alapvető értékeinek érvényesítéséért küzdő civil szervezetek támogatására. A magyar eset ugyan szélsőségesnek számít, de más tagállamokban is korlátozzák a civil szervezetek működését, megvonják a támogatásukat és próbálják bemocskolni őket. Ezért volna fontos, hogy az Unió intézkedésekkel támogassa a civil szervezeteket. Így például létesítsen egy pénzalapot az EU-ban működő és az EU alapvető értékeinek érvényesüléséért küzdő civil szervezeteket támogatására. Az alapnál lehessen működési költségek fedezésére pályázni, valamint támogatást szerezni perek indítására, ellenőrző tevékenységek ellátására és kapacitásépítésre.

Tisztelettel:

Dénes Balázs

ügyvezető igazgató

Civil Liberties Union for Europe

 

az alábbiak nevében is:

 

Kapronczay Stefánia

ügyvezető igazgató

Társaság a Szabadságjogokért

 

Pardavi Márta

társelnök

Magyar Helsinki Bizottság

 

 

 

[1] Hungarian Helsinki Committee et al., ‘Timeline of governmental attacks against Hungarian civil society organisations’ (A magyarországi civil szervezetek elleni támadások kronológiája), 2017. április 7.

[2] Orbán Viktor miniszterelnök 2017. június 27-i beszéde a Nemzeti Konzultáció záróeseményén, Budapesten. Elérhető a magyar kormány honlapján: http://www.kormany.hu/.

[3] Frans Timmermans első alelnök nyitó megjegyzései az Európa Parlament Magyarországról szóló, 2017. április 26-án tartott vitáján.

[4] Az Európai Parlament 2017. május 27-i határozata a magyarországi helyzetről; az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2162 sz. határozata (2017), 2017. április 27.; az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, ‘FRA expresses concern over threats to civil society and freedom of education in the EU’ (A FRA aggodalmának ad hangot, amiért az EU-ban támadások érik a civil társadalmat és a tanszabadságot), 2017. április 10.; az Európa Tanács emberi jogi biztosa, ‘Human Rights Comment: The shrinking space for human rights organisations’ (Megjegyzés az emberi jogokról: egyre szűkebb térben mozoghatnak az emberi jogi szervezetek), 2017. április 4.

[5] Velencei Bizottság, ‘Hungary – Preliminary Opinion on the draft law on the transparency of organisations receiving support from abroad’ (Magyarország – előzetes állásfoglalás a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvénytervezetről), CDL-PI(2017)002-e, 2017. június 2.

[6] Velencei Bizottság, ‘Hungary – Opinion on the draft Law on the transparency of organisations receiving support from abroad’ (Magyarország – állásfoglalás a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvénytervezetről), CDL-AD(2017)015-e, 2017. június 20., para. 64.

[7] Council Conclusions on EU engagement with civil society in external relations, (Tanácsi következtetések az EU civil társadalommal kapcsolatos szerepvállalásáról a külkapcsolatokban) 10279/17, 2017. június 19.; Council Conclusions on the roots of democracy and sustainable development: Europe’s engagement with civil society in external relations (Tanácsi következtetések a demokrácia és a fenntartható fejlődés alapjairól: Európa civil társadalommal kapcsolatos szerepvállalása a külkapcsolatokban), 14535/12, 2012. október 15.; Commission Communication, ‘The roots of democracy and sustainable development: Europe’s engagement with civil society in external relations’ (Bizottsági közlemény: A demokrácia és a fenntartható fejlődés alapjai: Európa civil társadalommal kapcsolatos szerepvállalása a külkapcsolatokban), COM(2012) 492, 2012. szeptember 12.

[8] Bizottság v. Magyarország (C-286/12 sz. ügy), EU:C:2012:687, 2012. november 6. A kényszernyugdíjazott bírák kevesebb mint egyötödét helyezték vissza, de őket sem feltétlenül a korábbi vezető állásukba. Erről ld.: Halmai, G., ‘The early retirement age of the Hungarian Judges’, in Fernanda, N. & Davis, B., (eds)., ‘EU Law stories: Contextual and critical histories of European jurisprudence’, 2017, chapter 24.

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.