Magyarország új főbírója: kormányzati ékszíj a bírósági rendszerben
×

Sütik kezelése

ADÓSZÁMUNK: 19013983-1-42

2020. okt. 22.

A Kúria új elnökének megválasztása újabb lépés a kormányzó többség bíróságokkal szembeni támadássorozatában. A bírók tiltakozása ellenére az egypárti jelölt Varga Zs. András beejtőernyőztetése a bírósági rendszer csúcsára világos üzenet a bíróknak: a kormányzó hatalom nem hajlandó tiszteletben tartani függetlenségüket.

A Fidesz 2010-ben történt hatalomra kerülése óta a bíróságok függetlensége állandó veszélyben forog. Az igazságszolgáltatás függetlenségét ásta alá a bíróságok igazgatásának központosítása, a bírák kényszernyugdíjazása, a Legfelsőbb Bíróság elnöki mandátumának idő előtti megszüntetése, az erős kormányzati kontroll alatt álló közigazgatási bíróság felállításának – elbukott – kísérlete és a kritikus bírókkal szembeni nyomásgyakorlás.

A Magyar Helsinki Bizottság elemzése szerint Varga Zs. András megválasztása újabb támadás a bírói függetlenséggel szemben, amely tovább mélyíti a magyar bíróság alkotmányos válságát, veszélyezteti a bírák belső, szervezeten belüli függetlenségét, lerontja a hatalmi ágak megosztásának rendszerét és különösen fenyegető az alapjogok védelmére nézve.

Varga Zs. úgy lett a Kúria elnöke, hogy egy napot sem dolgozott bíróként, rendesbírósági tárgyalást sem vezetett soha. Az Alkotmánybíróság tagja volt, amely nem része a rendesbírósági rendszernek. Az alkotmánybírókat a (2010 óta egypárti kétharmados többséggel működő) parlament választja, és Varga Zs. már az alkotmánybírói székbe is egypárti választottként ülhetett be.

Varga Zs. Andrást a 3000 bírót képviselő önigazgatási szerv, az Országos Bírói Tanács (OBT) tiltakozása ellenére választották a Kúria elnökévé. Az OBT 14 tagjából 13 nem támogatta a jelölését. Ülésük utáni közleményükben emlékeztettek arra, hogy Varga Zs. András nem rendelkezik kellő tárgyalótermi és igazgatási gyakorlattal. Felhívták a figyelmet arra is, hogy komoly aggályok merülnek fel a jelölt függetlenségét és pártatlanságát illetően is.

A súlyos kifogások ellenére történő megválasztásával a kormányerő dölyfös választ adott a teljes bírói kart képviselő OBT aggályaira, valamint civil szervezetek és nemzetközi szervek aggodalmaira is.

A Kúria elnöke nem véletlenül egyike a legfőbb közjogi méltóságoknak. A kezében összpontosuló hatalom révén nem csak a Kúrián belül, hanem az egész bírósági rendszerben kiemelt szerepet játszik:

–      rendelkezik a kúriai bírók kinevezése, beosztása és előmenetele szempontjából kulcsfontosságú igazgatási jogosítványokkal;

–      gyakorolja a kúriai bírók mindennapjait meghatározó munkáltatói jogokat;

–      meghatározza az ügyek elosztását, és kihat a tanácsok összetételére;

–      a jogegységi eljárások és a nemrégiben bevezetett korlátozott esetjog révén erős jogosítványokkal rendelkezik az alsóbb bíróságokra kötelező ítélkezési gyakorlat kialakításában.

Mindezek a jogosítványok olyan hatalommal ruházzák fel Varga Zs. Andrást a bírói szervezetrendszeren belül, amely alkalmas lehet arra, hogy a bírói függetlenséget külső szemlélő számára nehezen látható módon, a szervezeten belül korlátozza. Ha Varga Zs. András a Kúria elnökeként nem tudja függetleníteni magát az őt megválasztó politikai hatalomtól, könnyen a kormányzat erőátviteli elemeként, transzmissziós szíjaként működhet a bírósági rendszeren belül.

A Magyar Helsinki Bizottság elemzése a Kúria új elnökének megválasztásáról magyar nyelven itt, angol nyelven itt, német nyelven pedig itt érhető el.

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.