Strasbourg Kényszerházasságból fogságba
Immár a 10. olyan strasbourgi perüket nyerték meg ügyfeleink, akiket önkényesen tartottak menekültügyi őrizetben.
Támogasd, hogy a következő 20 évben is perelhessük az állami jogsértéseket!
Többszörösen is segítségre szorult volna az a fiatal szíriai nő, aki kilátástalan helyzete elől menekült, itt mégis bezárták őt – mondta ki ma az Emberi Jogok Európai Bírósága. A hazai hatóságok és bíróságok rengetegszer önkényesen … Tovább olvasom
Magyar civil szervezetek üdvözlik a Velencei Bizottság véleményét, amely szerint semmi szükség a Szuverenitásvédelmi Hivatalra (SZVH), amely ráadásul aránytalan és indokolatlanul nagy hatalommal rendelkezik, így arra is alkalmas, hogy visszarettentse az embereket és közösségeiket az aktív közéleti részvételtől. A vélemény szerint az SZVH-t meg kellene szüntetni.
Szeretettel meghívjunk Önt a Magyar Helsinki Bizottság ingyenes képzésére, amely 10 középiskolai tanárnak szól.
2024. március 1-től változik az elítéltek büntetés-végrehajtási intézeten belüli besorolása. Azt, aki március 1-je előtt is bent volt, legkésőbb május 30-ig átsorolják az eddigi rezsimekből kategóriákba. Azt, aki március 1-je után kezdi a büntetését, már az új szabályok szerint fogják besorolni. Ezelőtt a végrehajtási fokozat és a rezsim-besorolásuk határozta meg, hogy például mennyit telefonálhattak egy héten, hogy hány alkalommal és milyen hosszan Skype-olhattak szeretteikkel, vagy hogy mennyi pénzt költhettek el szabadon.
Négy éve élünk „veszélyhelyzetben”, és a kormány szándékai szerint ez még jó ideig így is marad: egy múlt héten társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint a veszélyhelyzetet 2024. november 19-ig újra meghosszabbítanák. Ezt a tervezetet előkészítő Igazságügyi Minisztérium megint egyetlen mondattal „indokolta”. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért újra hangsúlyozza, hogy az indokolás nélküli, rutinszerű meghosszabbítgatások helyett a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére és a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására lenne szükség.
Két, a magyar államtól menedékjogot kérő gyerek menekültügyi őrizetét bírálta el a strasbourgi bíróság. Mindkettőjük esetében megállapította, hogy fogvatartásuk önkényes volt. Az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a menedékkérő gyerekeket a jogsértő állammal szemben.
A Magyar Helsinki Bizottság számára megalakulása óta kiemelt fontosságú a választások tisztasága, mint a demokratikus jogállam alappillére, valamint a választójog szabad gyakorlása, ami egyike az alapvető szabadságjogoknak. A Helsinki Bizottság alapszabályában meghatározott céljaival és fő tevékenységi területével összhangban az alábbiakat tervezi a közelgő önkormányzati és Európai Parlamenti választásokhoz kapcsolódóan:
Érdekel, mi a helyzet a Magyarországnak járó, zárolt uniós támogatásokkal? Mit? Mennyit? Miért? És meddig? Segítünk, hogy tisztán láss. Csatlakozz február 16-án pénteken a Reddit r/hungary csatornán és tedd fel a kérdésed vagy oszd meg a véleményed!
A Belügyminisztérium 2024. február 3-án hozta nyilvánosságra az új idegenrendészeti törvény végrehajtásához kapcsolódó rendeletek tervezetét. A társadalmi egyeztetésre vonatkozó szabályokat – hasonlóan a törvény társadalmi egyeztetéséhez – ismét kreatívan értelmezte a minisztérium.
Az EBESZ 57 tagállamával ma a világ legnagyobb, legkiterjedtebb biztonsági szervezete. Tevékenysége kiterjed Amerikára és Ázsiára is, de a legnagyobb hatása Európára van. Mit érdemes tudni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetről? A Magyar Helsinki Bizottság összefoglalta.
A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért egynapos továbbképzési eseményt hirdet szakszervezetekkel foglalkozó ügyvédek, szakszervezeti jogtanácsosok részére Az alapjogok és az Európai Unió Alapjogi Chartájának használata a szakszervezeti jogászi munkában címen. A képzés 2024. február 21-én 9 és 17 óra között lesz Budapesten.
Egy hónap sem telt el az évből, és a Magyar Helsinki Bizottságnak máris újabb ügyfele nyert pert a strasbourgi bíróságon. Az iraki kurd fiút bármiféle vizsgálat nélkül kényszerítették át Szerbiába a magyar rendőrök. Az embertelen szabályok azóta is élnek, noha több nemzetközi bírósági ítélet mondja ki róluk, hogy súlyosan alapjogsértőek. A menekülő gyerekekkel ma is így jár el a magyar állam.
Van-e valami különbség a luxembourgi bíróság, az Európai Unió Bírósága, az EUB, az Európai Bíróság és az Európai Törvényszék között? Erről szól a Magyar Helsinki Bizottság képbe hozó összeállítása.
A Magyar Helsinki Bizottság interaktív aloldala infografikákkal mutatja meg, miért van még mindig zárolva az országnak szánt uniós támogatások nagyobbik része, 21,8 milliárd euró, azaz mintegy 8300 milliárd forint. Itt is kiderül, hogy a befagyasztás oka a rendszerszintű korrupció, alapjogaink sérelme és az állam pocsék teljesítménye, nem pedig „Brüsszel bosszúvágya”, amiről a kormány éppen azért locsog annyit, hogy saját felelősségét elfedje.
2024-ben az európai választásokon minden uniós polgár szavazhat arról, hogy ki képviselje őt a 2029-ig tartó következő ciklusban az Európai Parlamentben (EP). Az alábbiakban segítünk jobban megérteni, milyen munkát végeznek és miért felelnek az általunk választott képviselők. A Magyar Helsinki Bizottság képbehozója.
Elutasította az Alkotmánybíróság a Külügyminisztérium elé krétafestékkel jachtparkolót kijelölő aktivisták ügyét. A járdára való rajzolás, akár lemosható festékkel, ugyanis egy új határozat értelmében bűncselekménynek minősül, a tulajdonjog védelmével felülírva az eddig jóval fontosabb véleménynyilvánítási jogot. Mindkét ügyben a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a szólásszabadság mellett kiálló momentumosokat.
A Magyar Helsinki Bizottság munkatársat keres érdekérvényesítési (advocacy) tevékenységéhez.
Ugyan 2023. december 22. óta van már „szuverenitásvédelmi törvényünk”, 2024-ben pedig munkába áll a Szuverenitásvédelmi Hivatal és a mellette működő kutatóintézet is, de csak kevesen kapizsgálják, mit is jelent maga a szuverenitás. Pedig üdvös volna előbb tisztázni, hogy tudjuk, mit is kellene védelmezni az államnak. Az országnak nem a civil szervezetektől vagy a kormányfüggetlen médiától kell félni. Képbehozó a Magyar Helsinki Bizottságtól.
Elkezdték leszerelni, vagy kisebbekre cserélni a börtönökben a mennyezetig érő plexifalakat. Ezek törvényt sértve hat éve akadályozzák a fogvatartottak és hozzátartozóik személyes kapcsolatát. A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli a változásokat. Egyúttal arra figyelmeztet, hogy a plexifalak leszerelése vagy magasságuk csökkentése önmagában még kevés, mert a strasbourgi bíróság és a hazai törvény is fő szabályként és nem kivételként írja elő a fogvatartottak és látogatóik fizikai érintkezését.