Menekülthelyzet a déli határnál: a megoldás kulcsa a kormány kezében van

A menekülő családok a növekvő reménytelenség miatt tiltakoztak békésen a szerb–magyar határon tegnap. A magyar kormány december óta önkényesen szinte senkit nem enged be a tranzitzónákba. A Magyar Helsinki Bizottság szerint a történtek tanulsága, hogy haladéktalanul létre kell hozni újra egy hatékony, európai normák alapján működő menekültügyi rendszert. 

Fotó: Kaufmann Balázs/hvg.hu

Tegnap szír, iraki és afgán menedékkérő százai végső elkeseredésükben békés ülősztrájkot folytatottak. Bár szerencsére a demonstráció békésen végződött, ez az akció újra rámutatott arra az embertelen helyzetre, amit a magyar menekültügyi rendszer tudatos lebontása okozott. Magyarországon mára lényegében lehetetlenné vált, hogy az országtól védelmet remélő menekülők benyújthassák kérelmüket és azt a hatóság érdemben meg is vizsgálja.

Szemben az összes többi európai ország gyakorlatával, Magyarországon évek óta csak két határmenti tranzitzónában lehet menedékkérelmet benyújtani. 2018 januárjában a kormány önkényesen lecsökkentette napi 1–1 főre a tranzitzónában beadható menedékkérelmek számát. Ez 2019-ben tovább csökkent, napi átlagosan 0,6–0,6 kérelemre. Az egész évben összesen 394 menekülő számára engedélyezték csak, hogy egyáltalán benyújtsa a kérelmét (a legtöbben közülük nők és gyermekek). 2019 decembere óta a tompai tranzitzónába senkit sem engedtek be. Ennek a gyakorlatnak teljesen logikus, előre kiszámítható következménye az, ami csütörtök délután a tompai határátkelőhelynél kialakult.

A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint az ilyen helyzetek elkerülése érdekében haladéktalanul újra létre kell hozni egy hatékony, az európai normák alapján működő magyar menekültügyi rendszert.

Egy ilyen rendszer

• szabályozott és ellenőrzött csatornákon keresztül beengedi a menedéket kereső embereket;
• egy szakmailag felkészült, megfelelő forrásokkal ellátott hatóság révén gyorsan, de alaposan megvizsgál minden menedékkérelmet;
• valóban védelmet nyújt a kínzás, üldöztetés, háború elől menekülő nők, férfiak és gyermekek számára; és
• gondoskodik a semmilyen védelemre vagy egyéb státuszra nem jogosult külföldiek emberséges visszatéréséről a származási országukba.