Nem garantálja a független bíráskodást a Fidesz új törvényjavaslata sem | Magyar Helsinki Bizottság
×

Sütik kezelése

2019. márc. 13.

Törvényjavaslatot nyújtott be kedden három fideszes képviselő a közigazgatási bíróságokról szóló törvényhez. Azt ígérik, hogy javaslatuk a Velencei Bizottság kritikáinak megfelelően javít a szabályozáson. A Magyar Helsinki Bizottság szerint azonban a mostani módosítás csak a kozmetikázást szolgálja, az alapprobléma maradt: nincs intézményesen garantálva, hogy az új bíróságok függetlenül, pártatlanul és magas színvonalon ítélkeznek majd.

A 2020. január 1-től ítélkező új közigazgatási bíróságok bíráit két hullámban nevezik ki két külön törvény alapján: az új bírók felét idén az úgynevezett átmeneti rendelkezések alapján, a többieket jövőre vagy később a közigazgatási bíróságokról szóló törvény általános szabályai szerint. Eddig majdnem teljesen egyforma szabályok vonatkoztak a két kinevezési körre. A kormánypárti képviselők csak az általános szabályokat módosítanák érdemben, az átmeneti rendelkezések alapján továbbra is megmaradna a kormány döntő befolyása a 2019-es, első kinevezési körben.

A jelenlegi szabályok szerint a jelentkezőket bírók és szakértők rangsorolják, csakhogy az igazságügyi miniszter, vagyis egy politikus felülírhatja ezt a rangsort, és ő dönti el, ki lehet közigazgatási bíró és ki nem. Az eredeti törvényben az sincs egyértelműen szabályozva, hogy a jelentkezők beperelhetik-e a minisztert, ha visszaél a hatalmával. Az új szabályok szerint a második körben jelentkező közigazgatási bírókat a miniszter csak néhány esetben rangsorolhatná át, és a jelentkezők pert indíthatnának a miniszter ellen, ha a miniszter túlságosan bele akar szólni a kiválasztásba. Ezek a szabályok viszont csak a második körre vonatkoznak, idén továbbra is megmaradna a régi, miniszteri önkényt biztosító szabályozás.

Az idei első felvételi kör nagyon fontos: az új bírók felét idén fogják kiválasztani. A kormánypárt tervei szerint tehát az új bírók felét olyan rendszerben vennék fel, ahol a jelentkezőket nem védi semmi az igazságügyi miniszter önkényes döntésétől. Ez lehetővé teszi, hogy a kormány valóra váltsa a Helsinki Bizottság egyik legnagyobb félelmét: idén eláraszthatják a közigazgatási bírósági rendszert a kormányhoz lojális új bírókkal, akik nem védik majd meg az állampolgárokat a kormány döntéseivel szemben.

A jövőre jelentkezőket az idén kinevezett kormányközeli bírák rangsorolják majd, és így a miniszternek bele sem kell szólnia a kiválasztásba, mert az anélkül is az ő szája íze szerint alakul. A kormány minél hamarabb kész helyzetet akar teremteni, amivel évtizedekre bebetonozhatja a közigazgatási bíróságokon ítélkező bírók között a Fideszhez hűséges bírókat” – mondta G. Szabó Dániel, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa.

Sok fontos problémát nem rendez a javaslat

A módosító javaslatot Hende Csaba, Völner Pál és Gulyás Gergely nyújtotta be. Ez azt eredményezi, hogy immáron sokadszorra elmarad a társadalmi egyeztetés, ami csak a kormány által kezdeményezett jogszabályok  esetén kötelező. Ha Völner Pál mint az Igazságügyi Minisztérium államtitkára házon belül is felvetette volna a módosítási javaslatait, és a minisztériumból indulna a törvényjavaslat, úgy a magyar társadalomnak is lett volna lehetősége véleményt mondani azoknak az új közigazgatási bíróságoknak a szabályozásáról, amelyek jövő januártól adókról, milliárdos közbeszerzésekről, rendőri visszaélésekről, tüntetésekről de például Paks II engedélyeiről is döntenek.

A módosító javaslat  néhány kisebb jelentőségű kérdésben javítana a törvényen. A bírókat rangsoroló testületben többségbe kerülnek a bírók által választott tagok, és a bírók által választott Országos Közigazgatási Bírói Tanács tagjai ellen csak a testület hozzájárulásával lehet majd fegyelmit indítani. Olyan abszurd szabályok is kikerülnének a törvényből, mint a bíróságok szervezeti és működési szabályzatának miniszteri jóváhagyása. Bekerült egy olyan szabály, ami alapján a közigazgatási bírók bírósághoz fordulhatnak, ha jogellenesen próbálná meg nyomást gyakorolni rájuk a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke.

Azonban sok fontos kérdést továbbra sem rendez megfelelően a javaslat:

  • Nem oldja meg a közigazgatási bírók önigazgatását, vagyis nem erősíti meg a bírók által választott Országos Közigazgatási Bírói Tanácsot, hogy a bírók ellensúlyozni tudják az igazságügyi miniszter hatalmát.
  • Azt sem tisztázza a módosító javaslat, hogy pontosan milyen ügyekben ítélkeznek majd a közigazgatási bíróságok: továbbra sem egyértelmű, hogy a választási ügyek és a közérdekű adatok kiadását célzó perek ide tartoznak majd, vagy maradnak a jelenlegi bíróságoknál.
  • A javaslat azt sem garantálja, hogy a közigazgatási bírói rendszerben többsége legyen a bírói tapasztalattal rendelkező bíróknak, és ne lehessen elárasztani a rendszert bírói tapasztalat nélküli jelentkezőkkel, vagyis „nulla napos bírókkal”.

A törvényt a Velencei Bizottság is vizsgálja, az alkotmányjogászokból álló nemzetközi testület véleménye jövő héten lesz nyilvános. Nyilvánvalóan ez is siettette a kormánypártot abban, hogy kisebb meglepetésre már tegnap előállt a decemberben elfogadott rendszer módosításával. De hiába a „huszárcsíny”, az alapprobléma megmaradt: a bíráskodás függetlenségének garanciái továbbra is hiányoznak a szabályozásból.

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.