Nem járványveszély miatt hosszabbították meg a migrációs válsághelyzetet
×

Sütik kezelése

ADÓSZÁMUNK: 19013983-1-42

2020. márc. 06.

Ugyan indokolatlan és törvénysértő, mégis újabb fél évvel hosszabbította meg a kormány a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”. Közleménye szerint a kormány különös tekintettel volt „a Törökország felől elindult migránsáradatra, annak biztonsági és járványügyi kockázatára”. Valójában a kormány egyetlen dologra volt tekintettel, hogy lejárt az előző, tavaly szeptemberi hosszabbításának a határideje. Csak ürügyet találtak, nem pedig valós indokot a rendkívüli intézkedések fenntartására.

Bár kezdettől fogva, azaz 2016 márciusa óta nem állnak fenn a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” országos elrendelésének törvényi feltételei, a kormány újabb félévvel meghosszabbította a rendkívüli állapotot. Pedig nemhogy országosan nincsenek menekülttömegek, de semelyik hazai településen sem. Összesen legfeljebb 300-nál alig több menedékkérő tartózkodik jelenleg az országban, túlnyomó többségüket a tranzitzónákban tartják fogva, többségében gyerekeket.

2015-ben még 177 ezren adtak be kérelmet (persze, ők is szinte kivétel nélkül tovább mentek nyugatra), 2016-ban 29 ezren (többségük az év első felében), de 2017-ben már csak 3390-en, 2018-ban 671-en és 2019-ben összesen 500-an. (A 80%-uk a tranzitzónában próbálkozhatott.)

Ez kirívóan alacsony szám nem csak a többi uniós tagállamhoz viszonyítva, de a 2015 előtti hazai adatokhoz képest is. Korábban évi 2–5 ezer kérelmet adtak be nálunk, ami semmiféle „válságot” nem idézett elő az ország életében vagy az állam működésében. Civilizált, a genfi menekültügyi egyezményhez csatlakozott országokban vannak menekültek, az állam pedig működtet menekültügyi igazgatást és ellátást. Bár hazánk 31 éve csatlakozott a genfi egyezményhez, a kormánya 2015 óta mindent megtesz azért, hogy menekültek ne legyenek itt, és tisztességes menekültügyi rendszer se működhessék nálunk. Tavaly mindössze 53 menekültet vagy oltalmazottat ismert el a menekültügyi hatóság.

A kormány most a koronavírus európai megjelenését is előrángatta mint okot a hosszabbításra. Ennek álságossága különösen annak fényében árulkodó, hogy napokkal korábban megtiltotta, hogy a tranzitzónákba újabb kérelmezők léphessenek be. Vagyis ma a menedékkérőnek gyakorlatilag semmi lehetősége legálisan bejutni az országba. Hogy világos legyen, attól nem lesz elegendő védőmaszk a gyógyszertárakban, orvos az ügyeleteken, szűrés és lélegeztető gép a kórházakban, mert fenntartják a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”.

Tehát se tömeg, se válság, se bevándorló. Csak néhány száz menekülő ember és irreguláris vándor.

A menekülők „elhárításában” kulcsszerepet kap a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet jogintézménye”, amelyet 2015-ben alkotott meg és 2017-ben szigorított tovább a kormánytöbbség. Ez teszi ugyanis lehetővé, hogy a menedékkérőkre vonatkozó különleges szabályokat fő szabályként alkalmazhassák a hatóságok.

A válsághelyzetben gyakorlatilag mindenkit tranzitzónákba zárnak. Emellett a határozatlan idejű fogvatartás ellen és a mostoha körülmények miatt nem lehet bírósághoz fordulni. A rácsok közé zárt gyerekek nem jutnak rendes oktatáshoz, az egészségügyi ellátással is gondok vannak. Az ellátásra szorulókat, köztük terhes nőket bilincsbe verve fegyveres őrök kísérik kórházba, mintha veszélyes bűnözők volnának. 30 ember tranzitzónás éheztetését is a rendkívüli jogrend tette lehetővé.

De nem csak a menedékkérők és a fogva tartott külföldiek helyzete áldatlan emiatt. Az összes, az országban bárhol feltartóztatott, szabálytalanul tartózkodó külföldit Szerbiába kényszerítik át a rendőrök – tekintet nélkül személyi körülményeikre. Senkinek nincs lehetősége menedéket és segítséget kérni a hatóságoktól. Senkit nem hallgatnak meg, még a nevükre sem kíváncsiak a gyakran kínzásáldozat, beteg, idős, családos, nő vagy gyerek menekülőknek. Többeket – köztük gyerekeket – a ferihegyi reptérről zsuppolnak át Szerbiába, miközben ott soha nem jártak.

A törvényellenesen fenntartott „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” nem csak a menekülők távoltartására, megalázására és jogfosztására nyújt lehetőséget a kormánynak, de arra is, hogy a hatóságok megkerüljék a szigorú közbeszerzési és versenyszabályokat. A rendőrség például 2017-ben erre hivatkozva vásárolt több száz autót pályáztatás nélkül 15 milliárdért.

A Magyar Helsinki Bizottság kikérte az adatokat, pontosan miért rendelték el és tartják fenn a „válsághelyzetet”, de előbb tíz évre titkosították őket, majd közadatpertől szorongatva mégiscsak kiadták. Ebből aztán egyértelműen kiderült, hogy már 2016 márciusában sem teljesültek az elrendelés törvényi feltételei.

Már több nemzetközi szervezet hívta fel arra a figyelmet, hogy a „válsághelyzet” fenntartása indokolatlan. 2019 júliusában Felipe González Morales, az ENSZ különleges jelentéstevője szólította fel a kormányt, hogy vessen véget a „válsághelyzetnek”, és szüntesse be a hozzá kapcsolódó korlátozásokat.

A  „válsághelyzet” visszavonásával a határzár nem tűnne el és nem gyengülne meg. A menedékjogi eljárásokat továbbra is a menekültügyi hatóság folytatná le, és lehetőség maradna a kérelmezők őrizetére is. Ahogyan az elutasított külföldieket is – ha kell – fogva lehetne tartani, de a jelenleginél tisztességesebb körülmények között. A fogvatartásnak volna bírósági kontrollja. Nem lehetne tovább éheztetni a tranzitzónákban. A gyerekek és családok emberségesebb körülmények közé kerülhetnének. Rendőrállami módszerekkel nem lehetne átzsuppolni mindenkit, sokszor védelemre szoruló embereket Szerbiába. És újra értelmet kaphatna az Alaptörvényben is biztosított menedékjog.

Attachments

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.