Nem magánemberként cigányozott a polgármester | Magyar Helsinki Bizottság
×

Sütik kezelése

2014. okt. 30.

Öt év után ért véget a Kiskunlacháza polgármestere ellen indított eljárás. Répás József megsértette az egyenlő bánásmód követelményét és megvalósította a zaklatás tényállását, amikor tüntetés szervezett és cikkeket írt a cigányok ellen. A mostani kúriai döntés fenntartotta hatályát a korábbi jogerős ítéletnek, amely kimondta, törvényes volt az Egyenlő Bánásmód Hatóság határozata.

 

Répás József, Kiskunlacháza polgármestere és az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) közt folyó közigazgatási per ötéves története során több fordulatot élt meg. A jogvita tárgya az volt, hogy zaklatásnak minősül-e a polgármester beszéde, amelyben a város roma lakosait tette felelőssé egy 15 éves lány brutális meggyilkolásáért. 2008. november 28-án arról szónokolt, hogy „Kiskunlacházán nincs helye az erőszaknak, nincs helye a bűnözőknek, Kiskunlacházán elég volt a romaerőszakból! […] Most már nem hagyjuk, hogy ellopják a javainkat, megverjék az időseket és meggyalázzák a gyermekeket. Ma még mi vagyunk többen.” Később hasonló tartalmú írásai (Most már tényleg elég volt!; Hány Olaszliszka kell még?) jelentek meg az önkormányzat lapjában.

Azóta kiderült, a tüntetés és a cikkek apropójául szolgáló kegyetlen kéjgyilkosságot nem romák követték el. Az ügyben indult büntetőeljárás során ártatlanul letartóztatott gyanúsítottakat kártalanították.

Az EBH 2010-ben kimondta, Répás megnyilatkozásai zaklatásnak minősültek, mert a roma hovatartozással összefüggésben ellenséges, megfélemlítő és támadó környezetet alakítottak ki a helyi roma lakossággal szemben ahelyett, hogy az indulatokat Répás felelős polgármestertől elvárhatóan csökkenteni próbálta volna. A politikus ezt nem fogadta el, és bíróságon támadta meg a hatóság határozatát. A többször megismételt, kacskaringós eljárásban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (FKMB) 2014. júniusi jogerős ítéletében elutasította Répás érveit, és helyben hagyta az EBH-nak a polgármestert elmarasztaló közigazgatási határozatát.

Az EBH vizsgálata a Magyar Helsinki Bizottság kérelmére indult 2009-ben, és a civil jogvédő szervezet beavatkozóként részt vett a perben is.

A jogerős ítélet világossá tette, a polgármester nyilvános megnyilvánulásai nem csak döntéshozatal során nem tekinthetők magánvéleménynek, hanem például akkor sem, amikor az önkormányzat szervezte népgyűlésen szónokol vagy az önkormányzat lapjába ír.

A polgármester nem nyugodott bele az ítéletbe, és felülvizsgálati eljárás kezdeményezett. A Kúria elutasította Répás kérelmét, és fenntartotta a jogerős ítélet hatályát. Az ítélet itt olvasható.

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.