Polgármester sem cigányozhat | Magyar Helsinki Bizottság
×

Sütik kezelése

2014. jún. 19.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kimondta, hogy nem a szólásszabadság része, hanem jogsértő magatartás, ha egy polgármester „romaerőszak” ellen szervez tüntetést, ott felszólal, cigányokat gyanúsít meg gyilkossággal, utóbb pedig az önkormányzat lapjába ír cigányozó cikkeket. Ehhez még csak az sem kell, hogy – mint esetünkben – kiderüljön: a rasszista gyűlölködést kiváltó szörnyű bűncselekményt egy magyar nemzetiségű ember követte el. Read More

Répás József, Kiskunlacháza polgármestere és az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) közt folyó közigazgatási per hosszú története során több fordulatot élt meg. A jogvita tárgya az, hogy zaklatásnak minősül-e a polgármester beszéde, amelyben a város roma lakosait tette felelőssé egy 15 éves lány brutális meggyilkolásáért. 2008. november 28-án arról szónokolt, hogy „Kiskunlacházán nincs helye az erőszaknak, nincs helye a bűnözőknek, Kiskunlacházán elég volt a romaerőszakból! […] Most már nem hagyjuk, hogy ellopják a javainkat, megverjék az időseket és meggyalázzák a gyermekeket. Ma még mi vagyunk többen.” Később hasonló tartalmú írásai (Most már tényleg elég volt!; Hány Olaszliszka kell még?) jelentek meg az önkormányzat lapjában.

Azóta kiderült, a felszólalás és a cikkek apropójául szolgáló kegyetlen kéjgyilkosságot nem romák követték el. Az ügyben indult büntetőeljárás során ártatlanul letartóztatott gyanúsítottakat kártalanították.

Az EBH 2010-ben kimondta, Répás megnyilatkozásai zaklatásnak minősültek, mert a roma hovatartozással összefüggésben ellenséges, megfélemlítő és támadó környezetet alakítottak ki a helyi roma lakossággal szemben ahelyett, hogy az indulatokat Répás felelős polgármestertől elvárhatóan csökkenteni próbálta volna. A politikus ezt nem fogadta el, és bíróságon támadta meg a hatóság határozatát. A többször megismételt, kacskaringós eljárásban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság e héten meghozott jogerős ítéletében elutasította Répás érveit, és helyben hagyta az EBH a polgármestert elmarasztaló közigazgatási határozatát.

Az EBH vizsgálata a Magyar Helsinki Bizottság kérelmére indult, és a civil jogvédő szervezet beavatkozóként részt vett a perben is.

Az új ítélet világossá teszi, a polgármester nyilvános megnyilvánulásai nem csak döntéshozatal során nem tekinthetők magánvéleménynek, hanem például akkor sem, amikor az önkormányzat szervezte népgyűlésen szónokol vagy az önkormányzat lapjába ír.

Mint emlékezetes, áprilisban a Gyulai Törvényszék bírájának ítéleti indoklásában szereplő sztereotip cigányellenes kijelentések váltottak ki tiltakozást a civil társadalomban. Jogvédők – köztük a Helsinki Bizottság is – elfogadhatatlannak minősítették, hogy a bíró ítélete indokolásában mentegesse, legitimálja a „cigánybűnözés” teóriáját és az ezen alapuló szélsőséges akciókat, megtagadva azokat az alkotmányos elveket, amelyeket a törvényeink intézményesítenek. A bíró a közhatalom képviselője – éppúgy, ahogy a helyi közösség választotta polgármester is, aki tiszteletdíját közpénzből kapja.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság mostani ítélete itt olvasható.

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.