Rémhírterjesztés újratöltve - a Magyar Helsinki Bizottság szakvéleménye
×

Sütik kezelése

ADÓSZÁMUNK: 19013983-1-42

2020. márc. 27.

A koronavírus miatt bevezetett veszélyhelyzetben a kormány a büntető törvénykönyv (Btk.) szigorítását is tervezi a rémhírterjesztéssel kapcsolatban. Ez a törvény  Magyarországon – ahogy más országokban is – védi a köznyugalmat, hisz közveszély esetén különösen fontos, hogy senki ne okozzon pánikot hazugsággal. A Magyar Helsinki Bizottság véleménye szerint a jelenlegi büntető jogi szabályozás kisebb pontosítással alkalmas a járványveszély esetén a köznyugalom megóvására, változtatásra nincs szükség. 

Súlyos hibának tartjuk viszont a Btk. módosítását, ha a kormány börtönnel fenyegeti az intézkedéseivel szembeni, akár építő kritikát, egy homályosan megfogalmazott új törvény alapján.

Mi az eddigi szabály lényege?

A Btk. szerint szabadságvesztéssel büntethető az, aki közveszély helyszínén és nagy nyilvánosság előtt szándékos hazugsággal emberek nagyobb csoportjában zavart, vagy nyugtalanságot kelt. A hazugság alatt a törvény valótlan tény állítását, vagy az igazság elferdítését érti, ideértve a más hazugságának tudatos terjesztését, továbbadását is.

Közveszélynek a büntetőjog azt a helyzetet tekinti, amikor sérelem bekövetkezésének valós veszélye fenyeget sok, vagy nehezen meghatározható számú embert, vagy jelentős értékű anyagi javakat.

Rémhírterjesztést csak akkor lehet megállapítani, ha valaki nyilvánosan hazudik  arról, hogy valami a valóságban megtörtént-e, vagy sem. Nem tartoznak ide a vélemények, vagy a helyzetet értékelő nyilvános közlemények. A hazugság akkor nyilvános, ha arról több ember értesülhet,  tévén, sajtótájékoztatón, vagy akár interneten keresztül, vagy úgy, hogy a helyszínen tartózkodik.   Elég, ha a hazugság alkalmas nyugtalanság és zavar keltésére, nem kell ennek ténylegesen bekövetkeznie.

Ha valaki igazat mond, az nem bűncselekmény. Lényegtelen, hogy az igazság egyébként nyugtalanító. Nem bűncselekmény az sem, ha valaki jóhiszeműen, legjobb tudása szerint igazat mond, de kiderül, hogy téved. Ha valaki a véleményét fejti ki, nem tényekről beszél, az sem bűncselekmény.

Bűncselekmény, ha valaki árvíz idején tudja, hogy hamarosan elkezdődik a helikopteres mentés, de hazudik, és azt  állítja, hogy nem fogják az embereket kimenteni, csak a terepet mérik fel a helikopterek.

Mindennek oka könnyen belátható: ha veszély van, akkor a hazugságok terjesztésével pánikot keltő ember akadályozza a veszély elleni védekezést, amivel másokat még nagyobb bajba sodor. Ugyanakkor bármilyen tragikus és nyugtalanító, de nem bűncselekmény közölni egy veszélyhelyzet kapcsán a halottak számát és azt, hogy ez még nőni fog. Nem bűncselekmény, bármennyire ijesztő is, az eltussolt hatósági mulasztások nyilvánosságra hozatala sem. Mindez akkor sem bűncselekmény, ha valaki ezekkel kapcsolatban valótlan tényeket állít, de nem tudta, hogy nem állít igazat, és mindent megtett, hogy ellenőrizze állításainak igazát.  A bajban is lehet tévedni, de a felelősség fokozott, hazugságokat a vakvilágba megosztani nem lehet.

Van-e más fontos szabály a köznyugalom védelmére?

Természetesen igen. A Btk. például bünteti a közveszéllyel fenyegetést, vagyis azt, hogy ha valaki olyan hamis tényt állít, vagy híresztel, vagy olyan látszatot kelt, hogy közveszély fog bekövetkezni. A törvény ismeri a hatósági rendelkezés elleni uszítás bűntettét is, mely alapján akár három év börtönre lehet ítélni azt, aki köznyugalom megzavarására alkalmas módon hatósági intézkedés semmibevétele érdekében a lakosság nagyobb csoportjában ellenséges érzelmeket korbácsol fel. Látható, hogy ez a törvényhely ma is tökéletesen alkalmas arra, hogy megfelelően büntesse a polgárok érdekében tett intézkedésekkel szembeni uszítókat.

Mi a módosítás lényege?

A módosítás első része pontosítja a régi szabályt, így a bűncselekmény e fordulata szerint csak közveszéllyel összefüggésben lehet bűncselekmény a rémhír terjesztése.

A módosítás új, második bekezdése a rémhírterjesztést különleges jogrend esetén is bünteti. A különleges jogrend e poszt megírásakor is érvényben van a koronavírus-veszély miatt. A bűncselekményt az követi el, aki olyan hazugságot állít, vagy híresztel, ami alkalmas arra, hogy akadályozza az eredményes védekezést. A törvény új szövege alapján sem lenne büntethető, ha valaki pusztán felelőtlen ostobaságokat mond, például, hogy a fiatalok most nyugodtan fertőzhetik egymást, vagy ha valaki liberális médiatrükknek, vagy veszélytelennek találja a mintegy 4 hónap alatt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) e poszt írásakor elérhető adatai szerint több mint 18 ezer áldozatot szedő és jelenleg közel 420 ezer embert megfertőző és folyamatosan terjedő vírust.

Mi a gond az új szabállyal?

Eleve kérdéses, hogy egyáltalán miért van most szükség új szabályra, hiszen a koronavírus hivatalosan is világjárvány. Ez megfelel a jogszabály által eddig is ismert közveszély-fogalomnak. A legfőbb probléma, hogy a módosítás indokolatlanul szigorítja a büntetőjogi következményeket, mindezt úgy teszi, hogy bizonytalan jogi fogalomra épül, és mivel olyan veszélyhelyzetben vagyunk, amelyre legalább száz éve nem volt példa, nem tudhatjuk pontosan, milyen tartalommal töltik majd ki a joghézagokat. A jogállami büntetőjog egyik legfontosabb követelménye az, hogy a Btk. minden szabálya előre kiszámítható legyen, hogy az állampolgárok ehhez tudják igazítani viselkedésüket. Természetesen egy járványveszély idején sem szép dolog hazudozni, de az egyáltalán nem mindegy, hogy valaki ezért börtönbe is kerülhet-e.

Márpedig azt senki sem tudja előre megmondani, mikor bizonyul a védekezés majd eredményesnek, de azt sem, mit is jelent pontosan a nagyon szélesen értelmezhető védekezés a különleges jogrend idején, és ezért nem tudhatjuk előre azt sem, milyen magatartás alkalmas ennek akadályozására. Azt sem tudjuk, milyen mértékű akadályozás bűncselekmény, mindezek bizonyítása nagyon sok bonyodalmat tud okozni.

Például nem tudjuk, hogy ha egy tudós, vagy újságíró, vagy bárki szándékosan elhallgat egy tényt, mert az szerinte jelentéktelen, és így közöl állításokat a védekezés állapotáról, módszereiről, az elkövet-e bűncselekményt, ha később kiderül, hogy a tény elhallgatása akadályozhatta  az eredményes védekezést. Mondjuk hány évet kapjon egy tudós, ha leírja a kutatását egy lehetséges vakcináról, de az általa szintén vizsgált réti pipitért szándékosan nem veszi hozzá, mert egy ezrelék esély volt arra, hogy az a csodaszer – és utóbb kiderül, hogy mégis az? Vajon bűnt követ el az újságíró, aki mondjuk egy karanténról szóló cikkben nem írja le, hogy pontosan mit biztosít a katonaság, pedig ennek hangsúlyozása az eredményes védekezés alapja és az a látszat, hogy nincs katona az utcán, akadályozza az eredményes védekezést?

Természetesen nagyon nehéz tökéletesen pontos új, jogi meghatározásokat létrehozni, ezért a bizonytalan jogi fogalmakat a bíróságok értelmezése tudja kitölteni az alkalmazás kezdetekor. A bíróságok pedig a különleges jogrend alatt éppenséggel nem tartanak tárgyalásokat. Mindenesetre, ha ezzel a szöveggel fogadják el az új törvényt, végső soron egyelőre az ügyészségek bölcsességén múlik a jogalkalmazás egysége, és hogy mikor, ki ellen indítanak eljárást, ha ilyenre egyáltalán szükség lesz.

Összességében azt gondoljuk, hogy erre a Btk. módosításra nincs szükség, a járványhelyzetben rémhíreket terjesztő személyekkel szembeni büntetőjogi eszköz a jelenlegi törvényben is rendelkezésre áll. Amennyiben a kormány mégis szigorítani akar, elfogadhatónak tartjuk súlyosabban büntetni azt, aki a rémhírterjesztést különleges jogrend idején követi el.

Ha valaki azt terjeszti, hogy lezárják a várost, hogy elfogy holnap a kenyér, hogy a gyógyszerek, amiket adnak, halálosak, ez zavart és nyugtalanságot kelt az emberekben, nem kérdés, hogy ezt büntetni kell. Ha valaki a tényleges védekezést azzal nehezíti, hogy ellene általános engedetlenségre uszít, az most is bűncselekmény. Annak persze nincs akadálya, és helyes is, ha a törvényi tényállást a kormány kiegészíti azzal, hogy a bűncselekmény súlyosabbnak minősül, ha azt különleges jogrend idején követik el.

Emellett bár a munkájukat felelősen végző újságírókkal, orvosokkal, vagy más, jóhiszeműen eljáró állampolgárral szemben a szabályt alkalmazni nem lehet, éppen a fenyegető kormány-nyilatkozatokkal együtt maga a javaslat kelt, és már keltett is, zavart a társadalomban.

Törvényszöveg (a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 337. §, a módosítási javaslatok kékkel szedve)

Jelenleg hatályos szöveg: Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.  

A Kormány javaslata: (1) Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A Magyar Helsinki Bizottság javaslata: (1) Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki a rémhírterjesztés különleges jogrend alatt követi el, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.