Jogok a rácsok mögött
A fogvatartás ideje alatt elkövetett erőszakos cselekmények sokkal gyakoribbak, mint gondolnánk, és különféle formákat ölthetnek: előfordulhatnak fogvatartottak között, vagy az őrök és az őrizetben tartottak között is. A rács mögött az elítéltek elszigeteltek, megbélyegezettek maradnak, és nem férnek hozzá az információkhoz és a külvilággal fenntartott kommunikációs eszközökhöz.
Közérthető kommunikáció a büntetőeljárásban
Közérthető kommunikáció a büntetőeljárásban Képzés a büntetőeljárás professzionális szereplőinek a Budapesti Ügyvédi Kamarában 2019. júniusában két alkalom, péntek 15:00 – 19:00 Jelentkezési határidő: 2019. május 19.
A látszat fontossága – hogyan jelennek meg a gyanúsítottak és a vádlottak a tárgyalóteremben, a nyilvánosság előtt és a médiában?
„A látszat fontossága – Hogyan jelennek meg a gyanúsítottak és a vádlottak a tárgyalóteremben, a nyilvánosság előtt és a médiában?” – című projekt keretein belül két évig azt kutattuk, hogy a kényszerítő eszközök, különösen a bilincselés milyen mértékben és hogyan sérthetik az egyik legfontosabb büntetőeljárási alapelvet, az ártatlanság vélelmét. Foglalkoztunk a bilincshasználat hazai és nemzetközi jogszabályi hátterével és gyakorlatával.
Hatékony jogi segítségnyújtás a letartóztatási eljárásban – új jogszabályok és változó gyakorlat
A Magyar Helsinki Bizottság kiemelt stratégiai célja, hogy csökkenjen az indokolatlan letartóztatások száma Magyarországon, a szabályozás és gyakorlat feleljen meg az Emberi Jogok Európai Bírósága sztenderdjeinek, valamint hogy megfelelő módon ültessék át a vonatkozó EU-s irányelveket.
Az uniós együttműködés elősegítése a fogvatartási körülmények kapcsán – a Nemzeti Megelőző Mechanizmusok szerepe (2019-2020)
A bécsi Ludwig Boltzmann Intézet által koordinált nemzetközi projekt célja 22 európai Nemzeti Megelőző Mechanizmus (Magyarországon az Alapvető Jogok Biztosa) gyakorlatának fejlesztése, az intézmények közti tapasztalatcsere és a fogvatartási körülmények európai uniós szintű harmonizációja.
A roma embereket érő diszkrimináció a büntető igazságszolgáltatásban (2018-2020)
A Fair Trials szervezet vezetésével zajló nemzetközi projekt célja, hogy a meglévő kutatási eredmények másodelemzésén, szakértői interjúk felvételén, kerekasztal-beszélgetések tartásán keresztül vizsgálja a büntető igazságszolgáltatásban a romákat érő diszkrimin&aacu
Az egyértelmű igazság: képzés a büntetőeljárás résztvevőinek a közérthető fogalmazás használatáról és a világos terhelti tájékoztatókról (2018-2020)
A Magyar Helsinki Bizottság három civil szervezettel közösen indította el új projektjét: a belgiumi Fair Trials Europe, a romániai APADOR és az olaszországi Antigone segítségével Európa-szerte a büntetőeljárások közérthetőségének javítását tűztük ki célul.
A gyanúsítottak és vádlottak jogainak erősítése a nemzeti emberi jogi intézmények bevonásával (2018-2019)
A bécsi Ludwig Boltzmann Intézet által koordinált nemzetközi projekt célja az európai nemzeti emberi jogi intézmények (Magyarországon az Alapvető Jogok Biztosa) közötti tapasztalatcsere elősegítése.
Kép- és hangrögzítéssel a büntetőeljárások jogszerűségéért
A büntetőeljárásban a kihallgatások és a vallomások kép- és hangfelvételen való rögzítése több Európai Uniós országban és az Egyesült Államokban évtizedek óta bevett gyakorlat, ami több szempontból is segíti az eljárások jogszerűségét. Kontrollt jelent az eljárás felett, ami egyaránt védi az eljárásban érintett sértetteket, tanúkat és terhelteket és az eljáró szerveket.
A fiatalkorú védencek hatékony képviselete a büntetőeljárásban (2017-2018)
Az Európai Parlament és a Tanács 2016. május 11-én fogadta el 2016/800 irányelvét a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról. Az irányelv átfogó célja, hogy a büntetőeljárás alá vont 18 évesnél fiatalabb gyermekek a velük kapcsolatos büntetőeljárásban ténylegesen és tevékenyen részt vehessenek, annak ne tárgya, hanem alanya lehessenek.