Luxembourgi főtanácsnok: uniós jogot sért a magyar civilellenes törvény
A magánélethez való jogot és az egyesülés szabadságát is sértheti, hogy nyilvántartásba kell foglalni a civilek külföldi támogatóit, miközben a kormány által hangoztatott célok ezt nem igazolják. A kedden ismertetett álláspont alapján az uniós bíróság elkaszálhatja a törvényt. A kormánynak a munkáját ért bírálatokra érvekkel és párbeszéddel kellene reagálnia, nem megbélyegzéssel és elhallgattatással.
Hét pontban arról, mit kellene tenni a kapcsolati erőszak ellen
Varga Judit igazságügyi miniszter videóval jelentette be, a kormány mit tervez annak érdekében, hogy a gyerekek és nők elleni erőszakot visszaszorítsa. Vitathatatlanul fontos államcélról van szó. Számos sürgős teendőjük van az állami szereplőknek. A Magyar Helsinki Bizottság úgy látja, hogy a szigor növelése vagy bíráskodás szabadságának korlátozása nem fog segíteni az áldozatokon.
Nem titkolózhat a büntetés-végrehajtás
A Magyar Helsinki Bizottság elsőfokon pert nyert a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságával (BVOP) szemben abban a perben, amelyet a szakutasítások nyilvánossága érdekében indított. Ezek határozzák meg a fogvatartottak életét a börtönökben. 2018 áprilisáig mindenki számára hozzáférhetők voltak a BVOP honlapján, de eltüntették őket onnan. A bíróság előtt a BVOP nem tudta megindokolni, hogy miért.
A rendőrség elismerte hibáját az Auróra homofób megszállásánál
A józsefvárosi rendőrkapitány részben helyt adott LMBTQ-szervezetek panaszának. Molnár Gábor alezredes elismerte, hogy beosztottjai hibát követtek el, amikor nem ismerték fel, hogy Budaházy György és tucatnyi társa jogosulatlanul akadályozott meg egy zártkörű rendezvényt. A rendőrség azt viszont már elutasította, hogy késedelmesen értek ki és nem haladéktalanul intézkedtek a homofób bajkeverőkkel szemben.
Szűk négy hete van a kormánynak, hogy bocsánatot kérjen a Magyar Helsinki Bizottságtól
Megérkezett a Kúria ítélete a Magyar Helsinki Bizottság kontra Miniszterelnöki Kabinetiroda perben. Mint ismeretes, a felülvizsgálati eljárásban a Kúria fenntartotta a korábbi jogerős ítéletet. Ezek szerint a „propagandaminisztérium” megsértette a 2017-es „nemzeti konzultáció” kérdőívében szereplő állítással a Magyar Helsinki Bizottság jó hírnevét, amiért kétmilliós sérelemdíjat kell fizetnie, illetve 30 napon át kell bocsánatot kérnie a kormany.
A nagy cáfolat: mi igaz a kormány EU-nak küldött állításaiból?
Holnap a magyar kormánynak ismét az emberi jogokat és a jogállamiságot érintő kérdésekre kell válaszolnia az EU Általános Ügyek Tanácsában. Három téma lesz napirenden: a bíróságok függetlensége, a média, illetve a tudomány szabadsága. A tagállamok képviselői a 7. cikk szerinti eljárás keretében azt vizsgálják, fennáll-e a veszélye az uniós alapértékek megsértésének Magyarországon. A kormány egy közel 160 oldalas dokumentumban foglalta össze a 7.
TÁMOGASD A JOGVÉDŐ MUNKÁNKAT!
Tartalmas, hasznos és nemes ajándékot keresel? A legjobb helyen jársz! December 2-án elindítottuk a Magyar Helsinki Bizottság Karácsonyi adománygyűjtő kampányát, hogy felhívjuk a figyelmet az emberi jogok támogatásának fontosságára.
A Magyar Helsinki Bizottság együttműködést ajánl az ombudsmannak
Az új ombudsman megválasztása óta először ülésezett az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala mellett működő Civil Konzultációs Testület. A Magyar Helsinki Bizottság e testület tagjaként hosszú évek óta konstruktívan támogatja a fogvatartottak alapjogainak védelmében folytatott ombudsmani munkát. A tegnapi ülés előtt a civil jogvédő egyesület levelet írt Kozma Ákosnak, amelyben több égető problémát is figyelmébe ajánlott.
Helsinki karácsonyi vásár – vásárolj emberi jogokat!
Idén 30 éve segítünk bajbajutott családoknak, embertársainknak, és ha szükséges, neked. Ahhoz hogy még legalább 30 évig adhassunk minél többször és minél többeknek, számítunk a Te ajándékodra is! December 2. és 24.
A polgárnak lesz rosszabb, hogy a kormánynak jobb legyen
A kormány „salátatörvénybe” csempészve és szakmai egyeztetés nélkül jelentős változtatásokat hajtana végre a bírósági rendszeren. Megteremtené annak a lehetőségét, hogy a rendes bíróságokon elbukott, politikailag kényes pereit majd a kormánytöbbség által választott alkotmánybírák tárgyalhassák újra, de a hétköznapi ügyekben is nehezebbé tenné a jogkereső polgárok számára a jogaik érvényesítését.