Jogerős: fizetnie kell a Figyelőnek a civilek listázása miatt
Jogerősen elmarasztalta a bíróság a Figyelő kiadóját, mert a kormánypárti hetilap „Soros-zsoldosokként” listázta civil szervezetek munkatársait, megsértve ezzel személyiségi jogaikat. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság képviselt kettőt közülük, akik kiálltak magukért és bírósághoz fordultak.
Elismerték, hogy nem kellett volna közel két évre letartóztatni a gyereket
„Sándor” egy éve fordult a strasbourgi bírósághoz a Magyar Helsinki Bizottság segítségével. Még 15 éves sem volt, amikor letartóztatták és 22 hónapig tartották fogva, majd újabb 6 hónapot kellett házi őrizetben töltenie. „Sándor” nem csak gyerek, de büntetlen előéletű és enyhe fokon értelmi sérült, akinek büntetőügyében az államnak különös gondossággal kellett volna eljárnia. Csakhogy nem így járt el.
A Magyar Helsinki Bizottság sohasem veszi el ügyfelei pénzét
A Magyar Helsinki Bizottság helyreigazítást kezdeményez a Demokratánál és az Origónál. A kormányközeli orgánumok a kormány hazugságait adták közre egy az egyben. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára azt állította, hogy egy nyertes strasbourgi pert követően a Magyar Helsinki Bizottság „igényt tart” ügyfelei pénzére.
Tájékoztató a kártalanítási eljárás változásairól
2020. január 21-én a kormány határozatot hozott arról, hogy a túlzsúfoltság miatt a fogvatartottnak megítélt összeget a rendelkezésre álló 60 napos határidő utolsó napján utalják csak át a megjelölt számlára. 2020. február 17-én a kormány törvényjavaslatot nyújtott be, amit az Országgyűlés 2020. február 25-én elfogadott. A törvénymódosítás hatálybalépése után (2020. március 7. után), a megítélt kártalanítási összegek kifizetését az állam 2020.
Nem járványveszély miatt hosszabbították meg a migrációs válsághelyzetet
Ugyan indokolatlan és törvénysértő, mégis újabb fél évvel hosszabbította meg a kormány a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”. Közleménye szerint a kormány különös tekintettel volt „a Törökország felől elindult migránsáradatra, annak biztonsági és járványügyi kockázatára”. Valójában a kormány egyetlen dologra volt tekintettel, hogy lejárt az előző, tavaly szeptemberi hosszabbításának a határideje.
Mi a gond a konténerbörtönökkel?
A kormány idén 30 milliárdból ún. „mobilbörtönöket” hozna létre. Helyes, hogy a kormány elszánta magát, és végre pénzt szán a börtönzsúfoltság csökkentésére, de önmagukban a méregdrága konténerbörtönök még nem fogják megoldani a problémát. Miért nem? Egy nagyon rossz példa: az épülő tranzitzóna 2015-ben „Rendes börtönök” nélkül nem megy. Valóban lehetséges konténerbörtönöket létrehozni, másutt is voltak már ilyenek.
Sírkő lesz a strasbourgi kártérítésből
Bár a hazai törvények is előírják, hogy mindenkit csakis jelenlétében lehet szabadságától megfosztani, „László” nem vehetett részt az előzetes letartóztatásáról döntő tárgyalásán. Így nélküle és ügyvédje nélkül rendelték el azt. Az ún. habeas corpus az egyik legrégibb jogelv, amely előírja, hogy a gyanúsítottat meg kell hallgatnia a bíróságnak.
A magyar és a nemzetközi jog tiltja a halálbüntetést
A magyar Alaptörvény kimondja: „Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá.” Z. A.-t Pakisztánba kívánják toloncolni a magyar hatóságok, ahol halálbüntetés fenyegeti.
A helsinKINO bemutatja: a menekült, aki reményt adott a többi üldözöttnek
A Magyar Helsinki Bizottság filmet készített Alekszej Torubarov menekült ügyfeléről. Az ő fordulatos és megható története jól mutatja, mennyire igazságtalan a menekülők démonizálása. Az orosz férfi ügyének az Európai Unió Bírósága elé kellett kerülni ahhoz, hogy végül mégiscsak védelmet kapjon itt. Kitartása hozzájárult ahhoz, hogy másokat is menekültként ismerhessenek el a hazai bíróságok.
A kormány betiltja a börtönzsúfoltságot
Legújabb törvénytervezetében az Országgyűlés felszólítja a kormányt, hogy 2020. szeptember 30-áig szüntesse meg a túlzsúfoltságot. A Magyar Helsinki Bizottság szerint is a börtönkörülmények javítása vezethet a kártérítések hosszútávú csökkenéséhez. Csakhogy ez nem olyan egyszerű, mint ahogy a tervezet írói elképzelik.