Senkitől nem vehető el a változás reménye, még az életfogytos rabtól sem | Magyar Helsinki Bizottság
×

Sütik kezelése

2018. jún. 08.

Meg kell változtatni a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre vonatkozó hazai szabályokat, és biztosítani kell, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét egy bizonyos idő után valóban megvizsgálják – mondta ki az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága. Fontos: a döntés nem jelenti azt, hogy súlyos bűncselekmények elkövetőit hirtelen ki kellene engedni a börtönökből. Ugyanakkor azt eredményezheti, hogy az elítéltek visszakapják a jogukat a reményhez, hogy személyiségük gyökeres megváltozása révén a társadalom hasznos tagjává válhatnak. Ugyan az Alaptörvény a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés lehetővé tételével korlátozza az emberi méltósághoz való jogot, a Magyar Helsinki Bizottság továbbra is azért fog dolgozni, hogy ez a jog maradéktalanul érvényesüljön.

Magyarországon jelenleg 56 fő tölti tényleges életfogytig tartó szabadságvesztését (tész), amely azt jelenti, hogy a bíróság az elítéléskor kizárta ügyükben a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét. Náluk csak 40 év elteltével vizsgálnák meg a szabadulás lehetőségét egy olyan eljárásban, amelyben nem érvényesülnek garanciális szabályok.

Létezik az életfogytig tartó szabadságvesztésnek egy másik formája is. Ebben az esetben a bíróság legkorábban 25 év elteltével vizsgálhatja meg, hogy az elítélt feltételesen szabadságra bocsátható-e, de ez sem jelenti természetesen azt, hogy mindenképpen szabadul: a bíróságok alaposan mérlegelik a fegyházak és a pártfogó felügyelők véleményét is. „Ha azt gondoljuk bírókról, hogy alkalmasak a büntetés kiszabására, úgy az a helyes, ha ők döntenek a feltételes szabadságra bocsátásról is” – mondta Vig Dávid, a Magyar Helsinki Bizottság programvezetője.

Az Európa Tanács strasbourgi döntések végrehajtását felügyelő Miniszteri Bizottsága mostani ülésén felhívta a magyar hatóságokat, hogy késedelem nélkül változtassák meg a tész szabályait. Mégpedig úgy, hogy azok kerüljenek összhangba a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatával és az Emberi Jogok Európai Egyezményével.

„Meggyőződésünk, hogy a társadalom védelme és az elkövetett bűncselekmény tettarányos megtorlása a jogállami garanciák betartásával is biztosítható. Nincs szükség arra, hogy az állam megsértse az elítéltek emberi méltóságát” – szögezte le Vig Dávid.

Magyar László ügyében a strasbourgi bíróság korábban úgy foglalt állást, hogy biztosítani kell a tészre ítéltek esetleges szabadon bocsátásának lehetőségét. T. P. és A. T. ügyében pedig a bíróság kimondta, hogy a Magyarországon bevezetett „kötelező kegyelmi eljárás” nem felel meg a strasbourgi sztenderdeknek, mert mellőzi az eljárási garanciákat. A Miniszteri Bizottság most felhívta a hazai hatóságokat, hogy rövidítsék le az irreálisan magas, 40 éves terminust, valamint a kötelező kegyelmi eljárásban teremtsék meg valóságos eljárási garanciákat.

A Magyar Helsinki Bizottság korábban szakmai rendezvényt is szervezett arról, hogy miért nincs helye egy ésszerű és tisztességes büntetési rendszerben a költséges, emberi méltóságot sértő, de a társadalom védelméhez szükségtelen tésznek. A civil szervezet emellett 2009 márciusában az Alkotmánybírósághoz fordult a tész szabályaival szemben. A tészről a Velencei Bizottság is úgy nyilatkozott, hogy sérti az európai emberi jogi sztenderdeket. A Magyar Helsinki Bizottság a strasbourgi bíróság előtt folyamatban lévő ügyekbe is bekapcsolódott, és felhívta a figyelmet a hazai szabályozás tarthatatlanságára. Korábban blogunkon is részletesen foglalkoztunk a kérdéssel. Legutóbb múlt héten mondtuk el a Miniszteri Bizottság képviselői előtt, hogy Magyarország továbbra sem tartja tiszteletben a tészre ítélt fogvatartottak emberi méltóságát. Itt az idő, hogy végre a kormányerő is meghallja ezt.

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.