#Ukrajna Menedékes kártya érvényessége meghosszabbítva 2025-ig

Strasbourgi bírójelölés: továbbra is tiltakoznak a civilek

Tíz magyar civil szervezet továbbra is elhibázottnak tartja a strasbourgi bírójelöltek jelölésének módját. A kormány teljes titokban választott ki három jelöltet a kontinens legfontosabb bíróságának magyar tisztségére. A kiválasztási folyamat önkényessége a jelölteket – alkalmasságuk megítélésétől függetlenül – mindenképpen támadhatóvá teszi. A tíz magyar civil szervezet ezért arra kéri az Európa Tanácsot: utasítsa el a magyar listát, hogy a magyar kormány kénytelen legyen tisztességes és nyilvános pályázatot kiírni.

Múlt pénteken derült ki, hogy kiket jelöl a magyar kormány az emberi jogok európai érvényesülése felett őrködő bíróság magyar tagjának. A három jelölt közül a negyvenhét országot tömörítő Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése választja ki a bírót. A jelenleg hivatalban lévő strasbourgi magyar bíró, Sajó András mandátuma 2017. január végén jár le. A magyar kormány Dr. Füzi-Rozsnyai Krisztinát, Prof. Dr. Schanda Balázst és Dr. Tallódi Zoltánt jelölte a tisztségre.

A strasbourgi bíróság a kontinens legfontosabb emberi jogi szerve, hitelességének és jelentőségének megőrzésében a demokratikus, átlátható és diszkriminációmentes bírójelölési és -választási folyamatnak kulcsszerepe van. Hiába alkalmas akár egy bíró a tisztségre, ha titkos és önkényes eljárásban választották ki, támadható marad. A Parlamenti Közgyűlés és a Miniszteri Bizottság szabályzatai ezért nemcsak arra helyeznek hangsúlyt, hogy a jelöltek szakmailag alkalmasak legyenek, hanem a jelöltek kiválasztásának folyamatával kapcsolatban is követelményeket támasztanak. A tagállamok kötelesek állandó, előre megismerhető szabályok alapján zajló nemzeti kiválasztási eljárást létrehozni, és ezen belül nyilvános és mindenki számára nyitva álló pályázatot kiírni a jelöltaspiránsok számára, megfelelő időt biztosítva a pályázatok benyújtására. A magyar lista azonban nem így készült el.

A Magyar Helsinki Bizottság már februárban kérte Trócsányi László igazságügyi minisztert, árulja el, hogy a kormányzat milyen módon kíván eleget tenni a jelöltállítás átláthatósági és szakmai követelményeinek. A miniszter érdemi választ nem adott. A többfordulós levelezés során csak annyit sikerült megtudni, hogy a lista összeállítása során a kormány szakértőkkel konzultált, és ennél lényegesen több a jelölésről szóló közleményből sem derült ki.

A magyar jelöltek kiválasztásával az alábbiak a legfőbb problémák:

  • nincs semmilyen előre lefektetett, megismerhető szabályzat a jelöltek kiválasztásának módjáról, így az teljesen esetleges módon zajlott;
  • nem volt nyilvános pályázat a bírói tisztségre;
  • a jelöltek kiválasztása teljes titokban történt;
  • a kormány titokban tartja azt is, hogy kik azok a szakértők, akiknek a véleményét kikérték a jelölés előtt, még azt sem árulták el, hogy hány szakértővel konzultáltak.

Mindezek miatt a jelölési folyamat továbbra is elfogadhatatlan a civilek számára. A Parlamenti Közgyűlés kapcsolódó határozata számol azzal a lehetőséggel, hogy kifogásolható eljárásban elfogadható jelöltekre esik a kormányok választása, és úgy rendelkezik, hogy míg a jelöltek alkalmatlansága esetén a közgyűlésnek mindenképpen el kell utasítani a listát, addig, ha a nemzeti kiválasztási folyamat nem volt tisztességes és átlátható, akkor a közgyűlésnek mérlegelési lehetősége van – elutasíthatja, de el is fogadhatja a jelölteket.

Tizenöt civil szervezet eredetileg még a jelöltek kilétének megismerése előtt úgy döntött, hogy az Európa Tanácsnál megpróbálja elérni a teljes magyar lista elutasítását, ami rászorítaná Magyarországot arra, hogy tisztességes és átlátható eljárásban válassza ki a jelölteket. Tíz magyar szervezet most is úgy látja, a jelöltállítási eljárás olyan mértékben vette semmibe az Európa tanácsi követelményeket, hogy továbbra is a lista elutasítása az egyetlen elfogadható megoldás. Ha ugyanis a Parlamenti Közgyűlés egy ilyen hazai eljárás után befogadja a magyar listát, minden tagállami kormánynak azt üzeni: következmények nélkül semmibe vehetik a szabályokat.

A szervezetek ezen álláspontjukat az Európa Tanács megfelelő szerveinek tudomására fogják hozni és továbbra is azt kérik, hogy a Parlamenti Közgyűlés utasítsa el a magyar jelölteket tartalmazó listát.

 

Aláírók:

Amnesty International Magyarország
Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT)
Európai Roma Jogok Központja Alapítvány (ERRC)
Háttér Társaság
Társaság a Szabadságjogokért
Magyar Helsinki Bizottság
Magyar LMBT Szövetség (8 tagszervezet)
Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (22 tagszervezet)
Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI)
Transparency International Magyarország

Megosztom másokkal

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság