Tájékoztató a közigazgatási perek és hatósági ügyek változásairól veszélyhelyzet alatt és után | Magyar Helsinki Bizottság
×

Sütik kezelése

ADÓSZÁMUNK: 19013983-1-42

A koronavírus a közigazgatási hatóságok és a közigazgatási döntések felülvizsgálatát végző bíróságok munkáját és felforgatta. A rendkívüli ítélkezési szünetnek vége, a Kormány rendeletet adott ki, amiben szabályozza, hogy az eljárásukra vonatkozó törvényekhez képest milyen eltérésekkel kell a bíróknak eldönteniük az eléjük kerülő ügyeket. Írásunk ezeket a változásokat foglalja össze.

Az újfajta működés célja főként az, hogy a lehető legkevesebbre szorítsa az emberi találkozások számát, ezzel is lassítva a vírus terjedését.  Sajnos azonban az ideiglenes eljárásrend sem mentes a problémáktól. Ez a rendelet a veszélyhelyzet megszűnésével együtt hatályát veszti, vagyis addig kell alkalmazni, ameddig a koronavírus jelentette fenyegetés nagymértékű és komoly marad.

A Kormány emellett egy olyan törvénytervezetet is benyújtott a Parlamentnek, amely  a közigazgatási eljárások általános szabályairól szóló törvényt is módosítaná. Ha a Parlament elfogadja, a módosítás velünk marad a veszélyhelyzet után is, hatását pedig minden, a közigazgatással kapcsolatba kerülő polgár érezni fogja.

A közigazgatási perekre vonatkozó eltérő szabályok

A kormányrendelet szerint a veszélyhelyzet alatt a határidők ugyanúgy telnek, vagyis a bíróságok tovább dolgoznak, és a per megindítására nyitva álló határidők is ugyanazok, mint a veszélyhelyzeten kívül. Eddigi tapasztalataink is azt mutatják, hogy a közigazgatási bíróságok az egyébként irányadó határidőktől nem térnek el.

A veszélyhelyzet idején a közigazgatási bíróságok elsősorban peren kívül járnak el. Ez azt jelenti, hogy a bíró nem tart személyes tárgyalást, a feleknek pedig nem kell megjelenniük a tárgyalóteremben. A bíróság a per iratait (mint a védirat, ami a közigazgatási hatóság védekezése a perindító keresetével szemben, a másik fél érveire adott reakciók, stb.) elektronikusan küldi meg a feleknek vagy a képviselőiknek, és tárgyalás tartása nélkül hozza meg az ítéletet is. 

Ha az ügy eldöntéséhez olyan eljárási cselekmény szükséges, amelyen mindenképpen részt kell venni személyesen is, akkor erre csak a veszélyhelyzet után kerülhet sor. Az addig eltelő idő nem számít bele határidőkbe. Amit pedig lehet, szintén elektronikusan old meg a bíróság, (például, a tanúk meghallgatását, a szakértői szemlét, stb.), amennyiben rendelkezésre áll ennek informatikai háttere. Járványügyi intézkedés helyén főszabály szerint nem tartható meg semmilyen eljárási cselekmény.

A kormányrendelet szerint ha egy ügyvéd nélkül eljáró felperes keresetlevelét a bíróság formai okokból visszautasítja, akkor részletesen el kell magyaráznia, hogy pontosan mi hiányzott a keresetlevélből. Ha a határidőn belüli, második beadás után már minden követelménynek megfelel a keresetlevél, akkor úgy kell tekinteni, mintha elsőre is minden rendben lett volna. 

Mivel a személyes érintkezések csökkentése miatt a bírósági kezelőirodák is zárva tartanak, így beadványokat személyesen a bíróság bejáratánál elhelyezett ládákba lehet dobni, amit naponta ürítenek. Kérdéses egyelőre, hogy mivel tudja igazolni a benyújtó, hogy határidőben dobta beadványát a ládába. Javasoljuk ezért, készítsen fényképet vagy videót arról, ahogyan bedobja beadványát.

Fontos változás, hogy nem minden esetben lehet azonnali jogvédelmet kérni. A veszélyhelyzet alatt nem lehet azonnali jogvédelmet kérni a bíróságoktól olyan közigazgatási döntéssel kapcsolatban, amely a járvány „következményeinek elhárításához”, illetve a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvásához kapcsolódik. 

Az azonnali jogvédelmet jellemzően azért szoktak kérni, hogy az egyébként véglegessé és végrehajthatóvá vált közigazgatási döntést ne hajtsák végre addig, amíg a bíróság nem dönt arról, hogy maga a közigazgatási döntés jogszabálysértő-e. Mást is lehet kérni azonnali jogvédelem keretében, de a hatósági döntés végrehajtásának felfüggesztése tapasztalatunk szerint a leggyakoribb kérelem. Az azonnali jogvédelem ügyében a bíróságnak gyorsan, rövid határidővel kell döntenie, még mielőtt ítéletet hozna az ügy érdeméről, vagyis arról, hogy jogsértő-e a támadott hatósági döntés.

Ez a kérelem elsősorban akkor lehet szükséges, ha valakinek nagy kárt, hátrányt okozna a közigazgatási határozat végrehajtása, és utólag, ha a bíróság a határozatot jogszerűtlennek találja, nem lehetne helyrehozni. Ilyen eset lehet például az, ha valaki kéri, hogy ne hajtsák végre a háza lebontására vonatkozó határozatot a bíróság döntéséig, vagy ne vegyenek el tőle valamilyen juttatást, vagy akár ne hajtsák végre a kiutasítását egy másik országba. 

A kérelemnek a bíróság nem köteles helyt adni, de a főszabály az, hogy amíg erről a kérelemről nem dönt véglegesen a bíróság, addig semmiképpen nem lehet végrehajtani a hatósági döntést. 

A veszélyhelyzet idején tehát ezt a jogot korlátozta a Kormány.

Azt, hogy pontosan melyek ezek az esetek, amikor a hatóság döntése a járvány megfékezésére, vagy a magyar állampolgárok egészségének megóvásához kapcsolódik, nehéz előre megmondani, de az már most látható, hogy olyan tág ez a megfogalmazás, hogy igen sokfajta ügy, eset belefér. 

Mindenesetre a hatósági döntéssel szemben a bírósághoz benyújtott keresetben továbbra is lehet ilyen kérelmet előterjeszteni. 

Fontos tehát, hogy az azonnali jogvédelem iránti kérelemről a bíróságnak döntést kell hoznia, csak a bíróság mondhatja ki, hogy olyan esetről van szó, amely esetben a rendelet kizárja az azonnali jogvédelmet. Magyarán a hatóság nem akadályozhatja meg, hogy valaki ilyen kérelmet előterjesszen. Ez azt is jelenti, hogy a bíróság döntéséig az azonnali jogvédelemről, még akkor is ha az elutasító lesz, a végrehajtást – az ún. azonnal végrehajtható döntések kivételével – el kell halasztani.

A közigazgatási hatósági eljárás javasolt változtatása

Ha a Parlament elfogadja a Kormány törvénymódosító javaslatát, akkor megszünteti a nemrég bevezetett függő hatályú döntés jogintézményét minden hatósági eljárásban.

Ezt a döntési formát éppen a polgárok védelme érdekében vezették be, azért, hogy elkerüljék az eljárások elhúzódását. A lényege az, hogy ha valaki valamilyen kérelemmel fordult egy hatóság felé, és ennek a kérelemnek az ügyében nem születik az előírt határidőn belül döntés, akkor az ügyfél automatikusan megkapja, amit kért, sőt, még vissza is kapja az eljárásért fizetett díjakat. 

A tervek szerint ebből csak annyi marad meg, hogy az ügyfél visszakapja a kifizetett díjakat az ügyintézési határidő túllépése esetén. 

A törvényjavaslat szerint a jogintézmény kivezetésének az az indoka, hogy az túlzottan nagy terhet rótt a közigazgatási hatóságokra, holott az elérendő cél nyilvánvalóan nem a hatóságok „kényelme”, hanem az ügyfelek védelme és a határidők betartása a hatósági oldalon is. 

 

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.