Tovább kísért a Baka-ügy: még bőven van dolga a kormánynak
×

Sütik kezelése

ADÓSZÁMUNK: 19013983-1-42

2020. okt. 02.

Az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság sajtóközleménye

Továbbra sem tudta megnyugtatóan rendezni a helyzetet a bírák véleménynyilvánításhoz való jogával kapcsolatban a magyar kormányzat. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága ma nyilvánosságra hozott döntésével ezért továbbra sem zárta le a Baka kontra Magyarország ügyben hozott strasbourgi ítélet végrehajtásának vizsgálatát, és újabb akcióterv elkészítését kérte a magyar hatóságoktól.

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága, amely a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtását ellenőrzi, a héten ismét napirendjére tűzte a Baka kontra Magyarország ügyben hozott ítéletet. Ebben a 2016-os ítéletben a strasbourgi bíróság megállapította, hogy sérült a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének véleménynyilvánítási joga, mert szakmai kritikája miatt mozdították el idő előtt tisztségéből. A Miniszteri Bizottság kimondta, hogy nem tekinti végrehajtottnak az ítéletet, és további információkat kért a kormánytól.

Az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság idén júliusi beadványában jelezte: a magyar kormány nem biztosította, hogy a bírák szabadon elmondhassák szakmai véleményüket a bíróságok függetlenségéről anélkül, hogy hátrányos következményektől kellene tartaniuk.  Ez a dermesztő hatás kódolva van a magyar bírósági rendszerben, a magyar bírák többsége fél véleményt nyilvánítani szakmai kérdésekben is, és a kormány semmit nem tett azért, hogy ne így legyen.

A Miniszteri Bizottság a héten úgy döntött, továbbra sem zárja le az ügy vizsgálatát, vagyis nem tekinti megfelelően végrehajtottnak az ítéletet. A döntés azt mutatja, hogy a magyar kormánynak nem sikerült eloszlatni az aggályokat a magyar bírák véleménynyilvánítási szabadságával kapcsolatban. Emellett a Miniszteri Bizottság továbbra is hiányolja azokat a garanciákat, amelyek megakadályoznák, hogy az Alaptörvénybe foglalt szabályokkal szüntessék meg egyes bírósági vezetők mandátumát, ahogy az Baka Andrással is történt.

A Miniszteri Bizottság jövőre újra napirendjére tűzi majd az ügyet, és 2021. március végéig újabb információkat vár a kormánytól az ügyben, többek között arról, hogy milyen módon biztosítják, hogy a bíróságot érintő kérdésekben nyilvánosan megszólaló bírákat ne érje illetéktelen külső  nyomásgyakorlás.

Csak ezen a héten ez már a második alkalom, hogy a magyar kormány súlyos kritikát kap a bíróságok függetlenségével kapcsolatban. Az Európai Bizottság szerdai jogállamisági jelentésében többek között kifogásolta, hogy bírák legfontosabb önigazgatási szerve, az Országos Bírói Tanács nem képes ellensúlyozni az Országos Bírósági Hivatal elnökének túlhatalmát, és aggodalmát fejezte ki az egyes bírák és bírósági ítéletek elleni politikai és sajtótámadások kapcsán. A jelentés szerint a Bizottság azt is problémának tartja, hogy a volt alkotmánybírák pályázat nélkül és a bírói kar megkerülésével nevezhetők ki a Kúriára. A bizottsági jelentést nyolc magyar civil szervezet közösen értékelte.

Háttér:

Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke azután fordult a strasbourgi bírósághoz 2012-ben, hogy a bírósági szervezetrendszer „reformja” keretében az eredetileg hat évre szóló elnöki megbízatását három és fél évvel a mandátuma lejárta előtt megszüntették. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2016-ban meghozott ítéletében megállapította, hogy a magyar állam megsértette Baka András jogorvoslathoz fűződő jogát, elnöki megbízatása idő előtti megszüntetését ugyanis az Alaptörvény mondta ki, amellyel szemben semmilyen jogorvoslati lehetőség nem állt rendelkezésre. Ugyancsak megállapította a strasbourgi bíróság a korábbi főbíró véleménynyilvánításhoz fűződő jogának sérelmét, mivel úgy ítélte meg, hogy Baka elmozdítására valójában azért került sor, mert főbírói minőségében, nyilvánosan szakmai kritikát fogalmazott meg.

Az ítélet azt is rögzítette, hogy Baka András elmozdításának nem csupán az ő személyére nézve voltak hátrányos következményei, hanem az általában is kihatott a véleménynyilvánítás szabadságára, és ún. „dermesztő hatása” kellett hogy legyen a bírák szakmai, a bíróságok függetlenségével kapcsolatos kérdésekben való véleménynyilvánítására.

A Miniszteri Bizottság legutóbb 2019 szeptemberében vizsgálta az ügyben hozott ítélet végrehajtását. Akkori döntésében aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a dermesztő hatás a bírák véleménynyilvánítása kapcsán nemcsak hogy nem csillapodott, hanem inkább tovább erősödött. A Miniszteri Bizottság ezért felszólította a magyar kormányt, hogy tegyen konkrét lépéseket ennek a hatásnak a mérséklése érdekében. A döntés értelmében a magyar kormánynak tehát biztosítania kellett volna, hogy a bírák anélkül nyilváníthassanak szakmai véleményt a bíróságok függetlenségével kapcsolatos kérdésekben, hogy hátrányos következményektől kelljen tartaniuk.

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.