Továbbra sem üti meg a demokratikus minimumot két sarkalatos törvényünk
Civil szervezetek szerint a Kormány elégtelen és védhetetlen érvekkel válaszolt a Velencei Bizottság kritikájára az Alkotmánybíróságról és az ügyészségről szóló törvények kapcsán, a kifogások egy részére pedig egyáltalán nem reagált.
A Velencei Bizottság (VB) és a Kormány legújabb, ezúttal az Alkotmánybíróságról (AB) és az ügyészségről szóló sarkalatos törvényekről folytatott párbeszéde a már ismert képlet szerint alakult. A Velencei Bizottság ez alkalommal is komoly aggályokat fogalmazott meg a fent említett törvényekkel összefüggésben, kritikái azonban újfent leperegtek a Kormányzatról. A Kormány e törvényekhez kapcsolódóan eddig egyetlen, a Velencei Bizottság által jelzett alkotmányossági probléma orvoslását sem helyezte kilátásba, a kritikákra adott válaszában pedig alkotmányjogi szempontból túlnyomórészt elégtelen vagy védhetetlen érvekkel állt elő. A Kormány válasza helyenként cinikus hangvételű, másutt semmitmondó, számos kritikára pedig egyáltalán nem reagál. A magyar Kormány egyébként a válaszát maga nem tette közzé, az csak a VB weboldalán olvasható, kizárólag angol nyelven.
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, valamint a Társaság a Szabadságjogokért – a kormánnyal ellentétben – továbbra is szükségesnek tartja, hogy a közvélemény magyar nyelven is megismerje az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőinek a jogállamiság Magyarországot érintő kérdéseiről kialakított álláspontját. A három szervezet ezért lefordította a VB szóban forgó véleményeit, továbbá mindkét sarkalatos törvény kapcsán kommentárral ellátott rövid összefoglalót készített a véleményekről és a Kormány reakciójáról.
Az alkotmánybírósági törvény kapcsán a VB többek között a következő kritikákat fogalmazza meg:
- Hiányolja az AB függetlenségét biztosító garanciákat, így a testület és tagjai függetlenségének deklarálását, valamint az alkotmánybírák elmozdíthatatlanságának biztosítékait.
- Szót emelt a VB az alkotmánybírák mandátumának alaptörvény-ellenes kiterjesztésével szemben, és emlékeztette a Kormányt arra is, hogy az előzetes normakontroll széles indítványozói köre folytán az AB könnyen az aktuálpolitika játszóterévé válhat.
- Kifogásolja azt is, hogy a sokak számára akadályt jelentő kötelező jogi képviseletet az alkotmánybírósági eljárásokban még csak kedvezményes jogi segítségnyújtás sem ellensúlyozza.
- A legélesebb bírálat, illetve a legvédhetetlenebb és legőszintétlenebb Kormányzati álláspont az AB hatáskörét tovább korlátozó Átmeneti Rendelkezésekhez kapcsolódik, amelyek még jelentősebb mértékben fosztják meg az AB-t attól, hogy hatékonyan védelmezze az alapjogokat, és ezzel értelmet adjon az alaptörvény létezésének.
Az ügyészséggel kapcsolatos legfontosabb kritikák a következők:
- A legsúlyosabb kritikát az Átmeneti Rendelkezésekben szereplő, a legfőbb ügyészt az adott ügyben eljáró bíróság megválasztására feljogosító szabály kapta. A VB egyértelműen fogalmaz: ezt a szabályt hatályon kívül kell helyezni, ha Magyarország összhangban akar maradni az európai elvekkel. A magyar Kormány azonban még ennek a szabálynak a megváltoztatására sem mutat hajlandóságot.
- A VB felhívta a figyelmet arra a veszélyre is, hogy az új szabályok alapján a parlament kisebbsége blokkolni tudja az új legfőbb ügyész megválasztását.
- Kritizálták azt is, hogy a törvény nem rögzíti, a felettes ügyészek milyen kritériumok alapján vonhatnak el ügyeket az eljáró ügyésztől.
- A VB szerint a törvény nem garantálja a magánszféra védelmét sem, amikor túl széles körben engedi meg az ügyésznek, hogy adatszolgáltatásra kötelezzen vagy magánterületre belépjen.
A civil szervezetek kommentárja és összefoglalója az alkotmánybírósági törvény kapcsán itt, az ügyészségi törvények kapcsán pedig itt olvasható.
Az alkotmánybírósági törvénnyel kapcsolatos kommentár és összefoglaló angol verziója itt olvasható.
***
A Velencei Bizottság jelentése az alkotmánybírósági törvényről magyarul itt érhető el.
A Velencei Bizottság jelentése az ügyészségi törvényekről magyarul itt érhető el.