Aránytalan szigor, alaptörvény-ellenes jogintézmények az új Btk. tervezetében | Magyar Helsinki Bizottság
×

Sütik kezelése

2012. márc. 12.

Március 9-én elküldtük 28-oldalas véleményünket a Büntető Törvénykönyv 2012 februári tervezetéről. A büntetőpolitika tervezett szigorítását az elmúlt 10 év bűnügyi statisztikái egyáltalán nem indokolják. A tervezet megtartja az alaptörvény-ellenes, illetve nemzetközi egyezménybe ütköző jogintézményeket (három csapás, tényleges életfogytiglani szabadságvesztés). Read More

Hatástalan szigor

A szigorodó büntetőpolitika visszatartó erejét kutatások nem bizonyították. De az elmúlt években szigorított büntető jogszabályok sem hozták meg a kormányzat által várt eredményeket, hiszen a bűnözési mutatók 2010-ben romlottak, míg az azt megelőző öt évben javultak vagy stagnáltak. A bűnözés mértékében való 2010-es emelkedés nem magyarázható kizárólag az eddig homályban maradó esetek felszínre kerülésével sem. Tehát megállapíthatjuk, hogy a szigorúbb büntetőpolitika nem eredményez javuló bűnügyi helyzetet. Ezt kizárólag komplex intézkedésekkel érhetjük el. A büntetések szigorítása azért is tűnik feleslegesnek, mert a hatóságok évről évre nagyságrendileg ugyanannyi ügyben tudnak eljárást indítani, kapacitásuk nem nő.

  Regisztrált bűncselekmények száma (2000-2010.)

Forrás: IRM Statisztikai és Elemző Osztálya: Az ezredfordulót követő bűnözési helyzet alakulása, 2010.

Alaptörvény-ellenes jogintézmények

Az új Btk. tervezete megtartja a kormány által korábban bevezetett alaptörvény-ellenes, illetve nemzetközi egyezménybe ütköző jogintézményeket: a felülvizsgálati lehetőséget nélkülöző tényleges életfogytiglani szabadságvesztést és a három csapás szabályát. Utóbbi értelmében a bíró nem mérlegelheti az adott bűncselekmény körülményeit, hanem köteles automatikusan életfogytig tartó börtönre ítélnie nemcsak a móri gyilkosokat, hanem azt is, aki egy bankfiókból 51 millió forintot sikertelenül próbál elrabolni és menekülése közben két rendőrt megüt, noha azokat semmilyen sérülés sem éri.

Abszurd szabály

A jogos védelem szabályozásában megfogalmazott vélelem azzal az abszurd következménnyel jár, hogy ha például személy elleni támadás szándéka nélkül három, 15 éves, 40 kilós fegyvertelen gyerek bemegy egy 100 kilós bokszoló lakásába, akkor ő önvédelemből, büntetlenül megölheti őket.

Pitiáner cselekményekért börtön

Az elzárás jogintézményét olyan cselekményekre vezetik be, amelyekre nézve ez aránytalan szankció. A tervezet szerint egyes bűncselekmények esetén már nem is lesz lehetőség pénzbüntetés kiszabására, hanem elzárásra kerülhet sor. Így például magántitok vagy levéltitok megsértése esetén az elkövető főszabály szerint börtönbe kerül, noha ezek a cselekmények ilyen szankciót semmiképpen nem indokolnak.

A beutazási és tartózkodási tilalom megsértése

A tervezet egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő vétségnek minősíti a kiutasított vagy beutazási és tartózkodási tilalom alatt álló külföldiek külön engedély nélküli magyarországi tartózkodását. Ez a rendelkezés ellentétes az Európai Unió vonatkozó szabályozásával és annak az Európai Unió Bírósága szerinti kötelezően alkalmazandó értelmezésével.

 

A Magyar Helsinki Bizottság részletes véleménye itt olvasható.

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.