Uniós jogállamisági tükör: ugyanaz a kép, amit mi is ismerünk
×

Sütik kezelése

ADÓSZÁMUNK: 19013983-1-42

2020. okt. 01.

Az Európai Bizottság jogállamisági jelentése mind a négy vizsgált területen lényegi, a jogállamiságot súlyosan veszélyeztető problémákat azonosított Magyarország kapcsán. Ezek között számos olyan található, amelyekre az elmúlt években a civil szervezetek is többször felhívták a figyelmet. Nyolc hazai civil szervezet közös értékelése szerint a jelentés hozzájárulhat az igazságszolgáltatás függetlenségének, a korrupció elleni keretrendszernek, a média sokszínűségének, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerének megerősítéséhez. A jelentés árnyalt, a kép viszont lesújtó. Ugyanakkor ezen változtathat, ha a folyamatban lévő 7. cikk szerinti eljárásban a Bizottság értékelése szerint is fennálló súlyos problémákra most már konkrét javaslatok születnek, melyeket aztán a magyar kormány végre is hajt.

 

Az Európai Bizottság idén először készített ún. jogállamisági jelentést, minden európai uniós tagállamot lefedve. A jelentés minden tagállamban négy területet vizsgál: az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupciót, a média helyzetét, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerét. Az évente kiadandó jelentés célja a jogállamiság helyzetének figyelemmel kísérése minden tagállamban, a jogállamisággal kapcsolatos  párbeszéd és együttgondolkodás elősegítése.

A Bizottság jelentése mind a négy területen súlyos, a jogállamiságot veszélyeztető problémákat azonosított Magyarországon. Bár a jelentés nem tartalmaz javaslatokat a kormányok számára a feltárt problémák orvoslására, Magyarország esetében a folyamatban lévő 7. cikk szerinti eljárás soron következő meghallgatásai ideális alkalmat jelenthetnek arra, hogy e friss megállapítások alapján konkrét lépések megtételére hívják fel a kormányt. Emellett a Bizottság minden tagállamot lefedő, összefoglaló jelentése a Magyarország és Lengyelország ellen indított 7. cikk szerinti eljárásokról kimondja azt is, hogy a Bizottság elkötelezett ezek folytatása mellett az azokban felvetett problémák orvoslása érdekében.

A jelentés elkészítése során az Európai Bizottság nemcsak a tagállamoktól kapott információkat vette figyelembe: tavasszal konzultációt kezdeményeztek, amelynek keretében civil szervezetek, a tudományos élet képviselői, vagy például újságírók és bírák oszthatták meg álláspontjukat az Európai Bizottsággal a jogállamiság helyzetéről. Akkor nyolc magyarországi civil szervezet, az Amnesty International Magyarország, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Romaversitas Alapítvány, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország együttműködésben válaszolt a Bizottság kérdéseire. (A civil árnyékjelentés teljes angol változata itt, magyar összefoglalója pedig itt érhető el.) A Bizottság jelentése számos ponton tükrözi a civil szervezetek beadványában megfogalmazott aggályokat.

 

***

Az igazságszolgáltatás függetlensége

A jelentés a bírósági rendszer hatékonyságának és az elektronikus eljárások elterjedtségének elismerése mellett a következőket emeli ki problémaként:

  • Az uniós intézmények számos aggasztó fejleményt észleltek az elmúlt időszakban a bírói függetlenséggel kapcsolatban, és az erre vonatkozó ajánlásaik jórészt visszhangtalanok maradtak.
  • A bírák legfontosabb önigazgatási szerve, az Országos Bírói Tanács nem képes ellensúlyozni az Országos Bírósági Hivatal elnökének túlhatalmát, amely a bíróságok igazgatásával kapcsolatban gyakorolt jogköreiből ered. A helyzet tartós rendezése és a bírói tanács jogosítványainak megerősítése törvénymódosítást igényel.
  • Aggályos, hogy a Kúria jogsértőnek ítélte egy büntetőbíró azon döntését, hogy az előtte folyó eljárásban az Európai Unió bíróságához fordul egyes uniós jogszabályok értelmezését kérve. Az, hogy a Kúria ilyen döntést hozhat, és hogy ezzel kapcsolatban fegyelmi eljárás lehetősége is felmerült, eltántoríthatja a bírókat attól, hogy a luxemburgi bírósághoz forduljanak.
  • A kormányzati politikusok és a kormánypárti média negatív kampányt folytatnak egyes perek – így például a gyöngyöspatai szegregációs ügy vagy a börtönkártérítések – kapcsán a bíróságokkal és az ügyvédekkel szemben, ami aláássa az igazságszolgáltatási rendszerbe vetett bizalmat.
  • Az új szabályok értelmében az Országgyűlés által megválasztott alkotmánybírók pályázat és a bírói kar önigazgatási szerveinek közreműködése nélkül nevezhetők ki a Kúriára, ami megnöveli a törvényhozás szerepét a legfelső bírói szerv összetételének meghatározásában, így gyengíti a hatalmi ágak szétválasztását.
  • A jelentés üdvözli a bírói fizetések emelését, de aggályosnak találja, hogy a jutalmazási rendszer nem elég átlátható és kiszámítható.
  • Magyarország nem tett eleget a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) ügyészi függetlenséggel kapcsolatos ajánlásainak. Így még mindig hivatalban maradhat a legfőbb ügyész a mandátumának lejárta után, ha a parlamenti kisebbség megakadályozza utódjának megválasztását. Nincsenek megfelelő garanciák arra az esetre, ha egy ügyésztől a felettesei el kívánnak venni egy ügyet.

 

Korrupció elleni keretrendszer

A jelentés kiemeli, hogy a független kontrollmechanizmusok hiányosságai, valamint a politikai szféra és egyes cégek közötti szoros összefonódások növelik a korrupció kockázatát. Az Európai Bizottság szerint – jóllehet a korrupció elleni fellépés büntetőjogi feltételeit megteremti a Büntető Törvénykönyv – a magasrangú hivatalnokokat és közvetlen környezetüket érintő korrupciós bűncselekmények esetében a nyomozóhatóságok fellépése rendszerszintű hiányosságokat mutat.

A jelentés szerint szükséges a vagyonnyilatkozati rendszer felülvizsgálata, illetve a nyilatkozatok tartalmának rendszeres és független intézmények általi kontrollja. Amíg a lobbiszabályozás továbbra is hiányos, az állam korrupciómegelőzési erőfeszítései elsősorban az államigazgatási és a bűnüldöző szervek integritásának megerősítésére koncentrálnak.

Szűkülnek a civil ellenőrzés lehetőségei a médiaszabadság korlátozottsága és a civilekkel szembeni ellenséges légkör miatt. A közérdekű adatokhoz való hozzáférés ugyanakkor nehézkes és folyamatos akadályokba ütközik.

 

Médiapluralizmus

Az anyag jól bemutatja azokat a rendszerszintű problémákat, amelyek az elmúlt éveket jellemezték. A jelentés

  • felhívja a figyelmet a Médiatanács függetlenségével kapcsolatos problémákra, konkrétan jelezve, hogy a testület mind az öt tagját a kormánypárt delegálta;
  • erősen kritizálja az állami reklámköltés gyakorlatát, kiemelve, hogy ez közvetett politikai nyomásgyakorlást okoz;
  • kiemeli az információhoz való hozzáférés nehézségeit és a közérdekű adatokhoz való hozzáférés problémáit;
  • kritizálja a független újságírók munkájának akadályozását és az újságírók megfélemlítését, amellett, hogy elismeri, nem éri fizikai támadás az újságírókat.

 

Fékek és ellensúlyok rendszere

A jelentés

  • kritizálja a jogalkotási folyamat átláthatóságát és minőségét, különösen a társadalmi egyeztetésre vonatkozó szabályok megkerülését, és hogy az egyeztetések és a hatásvizsgálatok meglehetősen formálisak;
  • aggályosnak tartja, hogy a közhatalmi szervek is az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak az őket érintő döntések ellen;
  • kitér arra, hogy a független intézmények gyengítése szintén aláássa a fékek és ellensúlyok rendszerét, és külön kiemeli, hogy az alapvető jogok biztosa nem lépett fel minden alapjog védelmében megfelelően;
  • emlékeztet arra, hogy több, a tavasszal bevezetett különleges jogrend alatt elfogadott rendelkezés (melyek egy része az Átmeneti Törvénynek köszönhetően továbbra is hatályban van) problémás volt mind azok szükségessége és arányossága, mind azoknak a stabil szabályozási környezetre gyakorolt hatása szempontjából;
  • kitér arra, hogy a civil szervezetekre továbbra is fokozott nyomás nehezedik Magyarországon, és a kormány és a kormánypárti média által használt ellenséges retorika meggátolja a konstruktív együttműködést a kormány és a civil szervezetek között;
  • a “külföldről támogatott szervezetekről” szóló, a civil szervezeteket megbélyegző 2017-es törvény kapcsán pedig kiemeli, hogy arról az Európai Unió Bírósága idén kimondta, hogy az az uniós jogba ütközik. A jelentés szerint folyamatban van a döntés végrehajtására szolgáló jogalkotási lépések előkészítése. Utóbbi új információ a magyar civil szervezetek számára, mert a kormány eddig nem tájékoztatta a közvéleményt arról, hogy milyen lépéseket tervez a luxembourgi bíróság döntésének végrehajtására.

 

Noha a jelentés az egyik legterjedelmesebb a többi 26-hoz képest, sajnálatosan mégis kimaradtak belőle fontos, rendszerszintű problémák. Így például nem tér ki az ügyelosztási rendszer átláthatatlanságára, valamint nem említi az uniós pénzek lenyúlását is lehetővé tevő közbeszerzési szabályokat, a korrupt hálapénzrendszert, és a közszolgálati média kormányzati megszállását sem. Nem foglalkozik a jelentés súlyának megfelelően azzal, hogy a tulajdonviszonyok átláthatatlanok a médiában, és azzal sem, hogy kormánytöbbség – egyebek mellett az alkotmányozási folyamat politikai céloknak való alárendelésével –  módszeresen felszámolta azon intézmények, így például az Alkotmánybíróság függetlenségét, amelyek a végrehajtó hatalom ellensúlyai kellene hogy legyenek. Kevés szó esik a bírák és bírósági vezetők kinevezésének visszásságairól is.

Ezzel együtt az Európai Bizottság jogállamisági jelentése kellően visszatükrözi a magyar jogállam siralmas állapotát. Egyben visszaigazolja a korábbi hazai civil és nemzetközi bírálatokat, amelyeket a kormány igyekszik hazugságként vagy az ország elleni támadásként láttatni. Valójában ezeknek a kritikáknak közös eredője van, és ez a kormány szisztematikus jogállamrombolása. Nem a tükör hazudik.

 

Amnesty International Magyarország
K-Monitor
Magyar Helsinki Bizottság
Mérték Médiaelemző Műhely
Political Capital
Romaversitas Alapítvány
Társaság a Szabadságjogokért
Transparency International Magyarország

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.