Vélemény a migrációs törvénytervezetről | Magyar Helsinki Bizottság
×

Sütik kezelése

2010. okt. 25.

A Magyar Helsinki Bizottság véleményezte az egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvénytervezetet.

A Magyar Helsinki Bizottság véleményezte az egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvénytervezetet.

A Tervezet az európai uniós jogharmonizációs kötelezettségekre és a közbiztonság javítására hivatkozva jelentős szigorításokat vezetne be, korlátozva a Magyarországon tartózkodó, vagy itt menedékjogot kérő külföldiek jogait. E korlátozások indokát és elérni kívánt hatásait azonban a Tervezet nem támasztja alá tényekkel, hatástanulmányokkal. A migrációval kapcsolatos sokrétű szempontok közül a Tervezetben szinte kizárólag a rendvédelmi megközelítés érvényesül.

Tervezetet a Belügyminisztérium 2010. augusztus 10-én tette közzé a honlapján, a javaslatot az Országgyűlés ősszel fogja tárgyalni.

Az egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2010. évi … törvénytervezet (a továbbiakban: Tervezet) szükségességének indokaként az előterjesztő az Európai Unió jogával való harmonizációs feladatokat, a jogbiztonság erősítését és a joganyag koherenciájának növelését, az illegális migráció és az azzal összefüggő visszaélések elleni küzdelmet jelöli meg.

A Tervezetről összességében megállapítható, hogy a Magyarországra és közvetve az Európai Unióba irányuló migrációról alkotott felfogása szerint a migráció pusztán olyan, az országra közbiztonsági, nemzetbiztonsági kockázatot vagy veszélyt jelentő jelenség, amelynek kezelésére szinte kizárólag rendvédelmi, idegenrendészeti eszközök állnak a kormányzat rendelkezésére. Ez a kiindulópontteljes mértékben figyelmen kívül hagyja azt a körülményt, hogy az Európai Unióban és számos tagállamban az elmúlt években egyre nagyobb teret nyert a rendvédelmi szempontú megközelítés mellett (sőt, olykor helyett) a gazdasági, munkaerő-piaci, demográfiai szempontokat és a migránsok társadalmi beilleszkedését is a középpontba helyező közpolitikai gondolkodás. Ez a fejlődési irány, amely egyébként a magyar szakmai műhelyekben is megjelenik, sajnálatos módon mintha elkerülte volna az előterjesztő figyelmét.

Nem vitatva, hogy a Tervezet bizonyos rendelkezéseit valóban az uniós jognak való megfelelés teszi szükségessé, a Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint a közösségi jog migrációs területen gyakran előforduló minimumszabályozási jellege, illetve az irányelvi rendelkezéstől kedvezőbb irányba való eltérést megengedő szabályai alapján az előterjesztőnek lehetősége lenne arra, hogy ne a legkorlátozóbb megoldásokat válassza a jövőbeli magyar szabályozás kialakítása során. E lehetőségek mérlegelését, valamint elvetésének indokait azonban a Tervezet nem tartalmazza. Nem hivatkozik olyan felmérésekre, statisztikákra vagy más tényekre, amely azt támasztanák alá, hogy az alapvető emberi jogok (menedékjog vagy a családi együttéléshez való jog) gyakorlása során oly mértékű visszaélések lennének tapasztalhatóak, amelyek e jogok jelentős mértékű korlátozását indokolnák. Az uniós harmonizáció elsődleges céljával létrejött Tervezet ugyanakkor számos ponton a vonatkozó közösségi szabályoknak nem, vagy nem pontosan megfelelő rendelkezéseket tartalmaz.

Emberi jogi szempontból különösen aggodalomra adnak okot a Tervezet azon rendelkezései, amelyek alapján – az eddigi magyar joggyakorlattal homlokegyenest ellentétesen – lehetővé válik a 18 évnél fiatalabb kísérő nélküli kiskorú külföldiek, valamint kiskorú gyermekes családok idegenrendészeti őrizete. A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint e változás nem csak aránytalan és szükségtelen korlátozást jelent, hanem inhumánus és nemzetközi jogi normákba ütközik. Az őrzött szállások teljes mértékben alkalmatlanok arra, hogy ott akár csak 30 napig kiskorúak tartózkodjanak.

A Tervezet több ponton hivatkozik arra, hogy a jelenleg hatályos jogszabályi környezet és annak jogalkalmazási gyakorlata a költségvetésre kedvezőtlen hatást gyakorol, amit a Tervezetbeli javaslatok akként korrigálnának, hogy költséghatékonyabb, gyors eljárásokat és a nemzetközi védelmet kérő, valamint védelemben részesített külföldi állampolgárok számára biztosított ellátások csökkentését helyeznék kilátásba. A Tervezet indoklása ugyanakkor nem tartalmaz olyan hatástanulmányt, amely alapján a költségvetési terhek csökkenése igazolható lenne.

A Magyar Helsinki Bizottság erősen kétli, hogy az idegenrendészeti őrizet 6 hónapról 12 hónapra történő, Tervezet szerinti meghosszabbításának és kiterjesztésének költségét a menekültek ellátásán kellene megspórolni. A jócskán szélesebb körben alkalmazott, fejenként napi sok ezer forintba kerülő őrizet, illetve a Rendőrség jelentősen megnövekvő dologi és személyi kiadásainak pénzügyi forrásáról a Tervezet hallgat.

A Tervezetnek a jogorvoslati jog gyakorlásával kapcsolatos egyes rendelkezései több esetben csorbítják a hatékony jogorvoslathoz való jogot, amely ellentétes az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel. Ugyancsak hallgat a Tervezet arról, hogy a menedékjogi határozatok bírósági felülvizsgálatát eddig kizárólagos illetékesség alapján végző Fővárosi Bíróság helyett e feladatokat átvevő megyei bíróságok növekvő költségeit (pl. tolmácsok) honnan tervezi finanszírozni a kormányzat, illetve milyen módon kívánja a bírákat felkészíteni az új jogalkalmazási feladatokra.

A Tervezetről készült részletes véleményünk itt olvasható.

***

Időközben a Helsinki Bizottság a Belügyminisztériumtól megkapta a Kormány részére készített, az egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló előterjesztést. Az előterjesztés a Tervezet szövege és indokolása előtt tartalmazza annak vezetői összefoglalóját, amely összefoglalja az előterjesztés célját, szükségességét és eszközeit, továbbá hatásvizsgálatát.

A Magyar Helsinki Bizottság észrevételei a vezetői összefoglaló kapcsán itt olvashatók.

 

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.