Velencei Bizottság: a „bevándorlási különadót” meg kell szüntetni!
A Velencei Bizottság tegnapi döntése visszaigazolta a Magyar Helsinki Bizottság és más civil szervezetek markáns bírálatát: a „bevándorlási különadó” nem tekinthető adónak, hanem egy olyan önkényes sarcnak számít, amit elfogadhatatlan indokokkal és céllal vetettek ki a civil szervezetekre és támogatóikra. A kormányerőnek ezek után nem lehet más választása, mint törölni az adótörvényből a „bevándorlási különadóra” vonatkozó rendelkezést.
Az Európa Tanács mellett működő alapjogi tanácsadó szerv, a Velencei Bizottság (VB) pénteken fogadta el a „bevándorlási különadóra” vonatkozó megállapításait. Ezek szerint elfogadhatatlan, hogy az állami adókivetés beleavatkozik mind a potenciális adományozók, mind a legitim célokat követő civil szervezetek tulajdonhoz való jogába, minder ráadásul úgy teszi, hogy azzal megsérti a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságát is, amikor a kormánynak nem tetsző, ám legitim tevékenységet indokolatlanul megsarcol.
Az pedig, hogy adót kellene fizetni olyan tevékenység után, ami „közvetve” mozdítja elő a bevándorlást is, értelmezhetetlen, az adóalany számára kiszámíthatatlan és homályos kötelezettség, jogállamban tehát elfogadhatatlan. Ahogyan az sem világos, a jogalkotó mit is ért valójában „hálózatépítés és működtetés” alatt, amelyet szintén megadóztat.
A VB alapjogi szakvéleménye kitér arra, hogy a különadó más civileket sújtó rendelkezésekkel (a menedékkérőket segítők büntetőjogi fenyegetésével és a külföldi támogatásokból következő regisztrációs kötelezettséggel) együtt alkalmazva különösen káros. Ezért a tekintélyes alapjogi testület szerint vissza kell vonni a „bevándorlási különadót” létrehozó egész rendelkezést.
Ezt az adófajtát a Magyar Helsinki Bizottság már az ötlet megszületése óta bírálja és jogellenes, indokolatlan sarcnak tekinti. Az augusztus 25-én hatályba lépett új adószabályozás megnehezíti munkánkat. Ezért döntöttünk úgy, hogy minden lehetséges jogi fórumon megtámadjuk az új szabályozást.
A kormányzat már évekkel ezelőtt elvette annak a lehetőségét, hogy az Alkotmánybíróság megvizsgálhassa az adójogszabályokat. A Magyar Helsinki Bizottság ezért egyből a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. Panaszunk amellett érvel, hogy a 25%-os különadót kivető törvény tisztességtelen: a kormány egyszerűen megsarcolja a neki nem tetsző véleményeket, ahelyett, hogy vitatkozni próbálna velük. Ugyan a jogszabályszövegből nem, az elfogadását kísérő kormányzati kommunikációból azt is lehet tudni, hogy mely szervezetek megleckéztetésére alkották meg a különadót: az egyik ilyen a Magyar Helsinki Bizottság, amelyik bízik abban, hogy egy valóban független bírói fórum, a strasbourgi bíróság előtt érvényesíteni tudja igazát. A VB jogi szakvéleménye javítja perbeli esélyeinket.
Mint ismeretes, a VB 2010 óta több alkalommal volt dolga a magyar jogállamiságot súlyosan sértő kormányzati akciókkal. A mostani vizsgálatra a „bevándorlási különadóról” október 9-én rendelte le az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének emberi jogi bizottsága. A VB emberei Magyarországon is tájékozódtak, és a kormány mellett a Magyar Helsinki Bizottság és más civil szervezetek képviselőivel is találkoztak.
Legutóbb a VB idén júniusban arra kérte a kormányt, hogy vonja vissza a civil segítőket kriminalizáló rendelkezéseket (a „Stop Sorost”), akkor erre nem volt hajlandó, mondván, „a VB-t az Európai Unió politikai nyomásgyakorlásra használja”. (Ez már csak azért is butaság, mert a VB a például Törökországot és Oroszországot is magába foglaló Európa Tanács tanácsadó szerve.)
A tekintélyes Velencei Bizottságtól a kormányerő most is egyértelmű jelzést kapott: veszélyes és törvénytelen úton jár, amikor meg akarja sarcolni és meg akarja félemlíteni a vele egyet nem értő civil szervezteket. Egy európai, a demokratikus és a jogállami normákat tisztelő kormányerő ezek után nem tehet mást, mint hogy megszünteti a „bevándorlási különadót” és felhagy végre a civilek vegzálásával. Meglátjuk, mit tesz a magyar kormány.